Ez az ország már egy teljes napig ellátja magát megújuló energiaforrásokból

Ez az ország már egy teljes napig ellátja magát megújuló energiaforrásokból

Emellett tavaly történt először, hogy egy egész napra teljesen le tudták kapcsolni a nagy központi erőműveiket és minden áramot a szélturbinákból és más megújuló energiaforrásokból biztosítottak. Dánia most második éve állít fel világrekordot a szélenergia hasznosításában, 2014-ben is már az elektromos áramhasználatának 39 százalékát ebből a megújuló energiaforrásból fedezte.

Az Energinet dán közművállalat szerint a 2015. évi növekedés részben a kivételesen szeles évnek is köszönhető, de az összhangban van a 2005 óta tartó növekedési ütemmel is. Ebben az évben Dánia az energiájának még csak a 19 százalékát állította elő szélerőművekkel.

Az új rekorddal az ország közelebb került korábban kijelölt céljaihoz, hogy 2020-ra az elektromos áram 50 százalékát, míg 2050-re annak 100 százalékát megújuló energiaforrásokból állítja elő.

forrás: portfolio.hu
Source: Alternatív Energia – alternatív energia hírportál

A klímaváltozás lesz a legkomolyabb veszélyforrás 2016-ban

A klímaváltozás lesz a legkomolyabb veszélyforrás 2016-ban

Robert Glasser szerint költségesebb és problémásabb lesz kezelni a szélsőséges időjárás, illetve a nyomában járó aszályok, árvízek okozta gondokat, mint azt most a politikusok gondolják. Az ENSZ főtitkára, Ban Ki-moon maga is felszólalt a davosi világgazdasági fórumon ezzel kapcsolatban. Azt magyarázta, hogy a klímaváltozás elemészti a gazdaság nyereségét. Ha az államok nem váltják valóra mindazt, amit a párizsi klímaegyezményben vállaltak, a fenntartható fejlődés további 16 célkitűzése is semmivé válik.

A párizsi egyezmény szerint a föld évi átlaghőmérsékletének emelkedését 2 Celsius-fok alatt kell tartani, de ha lehet, inkább ne legyen másfél foknál több.

A francia külügyminiszter is megpróbálta érzékeltetni a leselkedő veszély nagyságát. Európának százezrek befogadása is súlyos gondot okoz – mondta. Mi lenne, ha százmilliók keresnének menedéket? Ha ezt a gondolatmenetet végigvisszük – folytatta Laurent Fabius -, a háború és béke kérdésénél lyukadunk ki, ezért aztán a párizsi klímamegállapodás biztonságpolitikai szempontból is jelentős dokumentum.

A világgazdasági fórum szervezésében közzétett tanulmány, benne 750 szakértő kutatási eredményei szólnak egybehangzóan arról, hogy a most kezdődő évben semmi más nem fenyegeti annyira a világgazdaságot, mint a klímaváltozás miatt valószínűsíthető természeti katasztrófák.

forrás: hu.euronews.com
Source: Alternatív Energia – alternatív energia hírportál

Napokon belül lehet pályázni vidéki műemléképületek felújítására

A 1012/201mvh-palyazat6. (I. 20.) Kormány határozat szerint a Kormány elfogadta a Vidékfejlesztési program idei fejlesztési keretét, ami szerint 2016-ban több mint 800 milliárd forint vidékfejlesztési forrás lesz elérhető pályázatokon keresztül.

A tervezett program szerint már januárban elérhető lesz a 10 000 főnél kisebb lakosú településeken a településképet meghatározó épületek, templomok, műemléképületek rekonstrukciójára szóló támogatás.

A VP-7.4.1.1 Településképet meghatározó épületek külső rekonstrukciója, többfunkciós közösségi tér létrehozása, fejlesztése, energetikai korszerűsítés című pályázatra a településhez tartozó önkormányzata, kisebbségi önkormányzat, önkormányzati társulás, továbbá a településen székhellyel, illetve telephellyel rendelkező non-profit szervezet, valamint egyházi jogi személy pályázhat.

A támogatás intenzitás mértéke várhatólag: 75-95%.

A támogatást műemléképületek, településképet meghatározó középületek, templomok felújítására, a természeti és a történelmi tájkép megújítására lehet  felhasználni.
Source: Pályázatok.org

A párizsi klímaegyezmény első hatásai

A párizsi klímaegyezmény első hatásai

Az Egyesült Királyság 2025-ig bezárja összes szénerőművét; a jelenleg az olajkészletére építő Egyesült Arab Emirátusok fenntarthatósági programot készít, készülvén a fosszilisek utáni korszakra; Marokkó pedig hamarosan átadja a világ legnagyobb koncentrált naperőművét. Ez csak néhány példa arra vonatkozóan, hogy milyen intézkedésekkel és beruházásokkal reagált a világ a párizsi klímaegyezményre. A befektetők pedig követik ezt az utat: 2015-ben soha nem látott mennyiségű pénz ömlött a megújuló energiaforrásokkal, energiahatékonysággal és környezetkímélő megoldásokkal foglalkozó cégekbe.

A párizsi klímaegyezmény kapcsán talán leggyakrabban megfogalmazott kritika, hogy az abban foglaltak önkéntes alapúak és a józan belátáson és felelősségtudaton kívül semmi sem kötelezi az államokat a vállalások betartására. Ez egy jogos aggály, és bár a befektetői törekvések és a privátszférából érkező támogatás látványos, még mindig nehéz megjósolni, hogy mennyire fognak teljesülni a decemberben megkötött nemzetközi megállapodás tartalmi elemei.

Az irányt mutató jeleket viszont számos országban lehet találni, álljon itt néhány, amelyek a klímaegyezményhez kapcsolódóan vagy azt követően kerültek előtérbe: az Egyesült Királyság például bejelentette, hogy 2025-ig az összes szénerőművét bezárja, ami komoly előrelépés, hiszen jelenleg ez a technológia biztosítja az ország energiaigényének negyedét. Emellett az Egyesült Arab Emirátusok is egy a fosszilis korszak utáni fenntarthatósági program felvázolásába kezdett, amelyre a csökkenő olajárak és a globális energetikai átállás után nagy szüksége lesz az olajból élő államnak.

Napenergia terén pedig hatalmas beruházások megvalósítása zajlik: Brazília egy 254 megawatt beépített kapacitással rendelkező naperőművet épít; a SoftBank partnereivel több milliárd dollárt fektetett India napenergia piacába; míg Marokkó hamarosan átadja Afrika és egyben a világ legnagyobb koncentrált naperőművét, amely összesen 580 megawattos beépített kapacitással fog rendelkezni

Amiről pedig már a Smartinvest is beszámolt: tavaly összesen 329 milliárd dollárt fektetett a világ a megújulókba, amelynek kapcsán külön érdekesség, hogy a hivatalosan a „fejlődő” kategóriába tartozó országok ehhez immár ugyanannyit tettek hozzá, mint a „fejlett” országok. Nem utolsósorban pedig 2015-ben több mint 40 milliárd dollár értékben bocsátottak ki zöld kötvényeket, amely várhatóan tovább fog nőni 2016-ban.

The post A párizsi klímaegyezmény első hatásai appeared first on Smartinvest.

 

Rekordmennyiségű szabadalmat mutatott be tavaly a Ford

Rekordmennyiségű szabadalmat mutatott be tavaly a Ford

A közlemény szerint a szabadalmak többsége az önjáró és az intelligens autókkal, a testen hordható eszközökkel, az eBiciklikkel, valamint navigációs és autómegosztó rendszerekkel kapcsolatos.

Az újdonságok között szerepel egyebek mellett egy kerékpáros rendszer, amely felismeri a bicikli utakat és jelzi a szokásostól eltérő útviszonyokat. Egy másik fejlesztés javaslatot tesz a biztonságos sebességre a környező infrastruktúra, az átlagos sebesség és a GPS-adatok alapján, az új elülső féklámpa-technológia pedig javítaná a kommunikációt a járművek, az önjáró autók és a gyalogosok között.

A Ford tájékoztatása szerint Délkelet-Ázsiában az elmúlt három évben több mint 140 százalékkal növelték a bejegyzési kérelmek számát, Észak-Amerikában ez az arány 100 százalék, Európában pedig több mint 50 százalék volt. Emellett az autóipari cég az utóbbi öt évben csaknem 200 százalékkal növelte az elektromos autókkal kapcsolatos szabadalmainak számát, aminek eredményeként minden más autógyártónál több szabadalommal rendelkezik a turbótöltésű, közvetlen befecskendezéses benzinmotorokkal kapcsolatban.

A vállalat közleményében emlékeztetett továbbá, hogy az alapító Henry Ford nevéhez is több mint 150 bejegyzett találmány fűződik.

A Michigan állambeli Dearborn központú Ford Motor Company hat kontinensen 65 üzemben gyárt és értékesít autókat Ford és Lincoln márkanéven. Összesen mintegy 197 000 alkalmazottat foglalkoztat világszerte.
Source: Alternatív Energia – alternatív energia hírportál

VEKOP-2.1.1-15 Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása

Jelen Felhívás célja a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének növelése olyan hazai kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek támogatásával, amelyek jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó, új, piacképes termékek, szolgáltatások, technológiák, továbbá ezek prototípusainak kifejlesztését eredményezik.

A projekt keretében a támogatást igénylőnek lehetősége nyílik a projektet önállóan, valamint egy vagy több vállalattal (legfeljebb 2 partnerrel) közösen megvalósítani.

Támogatás mértéke, összege:
a) Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 50 millió forint, maximum 500 millió forint.
b) Konzorcium esetén az egyes Konzorciumi tagok vonatkozásában a minimum igénybe vehető támogatási összeg 50 millió Ft. A Konzorcium vonatkozásában az igényelhető támogatás összege minimum 100 millió Ft, maximum 500 millió Ft.
c) Támogatás mértéke a fejlesztési céltól és a megvalósítási helyszíntől függően 25-80%-os lehet.
d) Jelen felhívás keretében támogatott projektek esetében az utófinanszírozású tevékenységekre igénybe vehető maximális előleg mértéke a megítélt támogatás 75%-a, de legfeljebb 375 millió Ft.
A fejlesztés megvalósulásának helyszíne kizárólag a támogatást igénylő – konzorciumi tag – bejegyzett Közép-magyarországi régió területén (Budapest, Pest megye) lévő székhelye, telephelye vagy fióktelepe lehet.
A Felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 5 milliárd Ft. A támogatott támogatási kérelmek várható száma: 10-100 db.


Támogatható tevékenységek:
Kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás keretében:
a) Ipari kutatás (maximum a kutatás-fejlesztési projekt elszámolható költségeinek 50%-a)
Ipari kutatás tevékenységre az a vállalkozás nyújthat be támogatási kérelmet, amelynek 50-250 millió Ft támogatási igény között minimum 1 fő, 250 millió Ft támogatási igény felett minimum 2 fő, a projekt szakterületéhez kapcsolódó, legalább MA/Msc fokozatú diplomával rendelkező, minimum napi 4 órában, a támogatási kérelem benyújtásakor is foglalkoztatott alkalmazottja van.
Alkalmazott (ipari) kutatás: tervezett kutatás vagy kritikus vizsgálat, amelynek célja új ismeretek és szakértelem megszerzése új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, vagy a létező termékek, eljárások vagy szolgáltatások jelentős mértékű fejlesztésének elősegítéséhez. Magában foglalja komplex rendszerek összetevőinek létrehozását, és beletartozhat a prototípusok laboratóriumi környezetben vagy létező rendszerekhez szimulált interfésszel rendelkező környezetben történő megépítése, valamint kísérleti sorozatok gyártása, amennyiben ez az alkalmazott kutatáshoz és különösen a generikus technológiák ellenőrzéséhez szükséges.
Amennyiben a vállalkozás a saját alkalmazásában lévő (vagy felvételre tervezett) munkavállalója révén végez ipari kutatási feladatokat, úgy a támogatási kérelemben kell megadni a munkavállaló nevét, végzettségét/fokozatát, és csatolni szükséges a szakmai önéletrajzát.
Igénybe vett szolgáltatás esetén a szolgáltatást nyújtónak kell megfelelnie a fenti feltételnek úgy, hogy a csatolt piacfelmérésben részt vevő által kiállított tájékoztatás vagy ajánlat mellékletét kell, hogy képezze az alkalmazott(ak) neve, végzettsége/fokozata és a kutató(k) szakmai önéletrajza.
b) Kísérleti fejlesztés
Kísérleti fejlesztés: a meglévő tudományos, technológiai, üzleti és egyéb, vonatkozó ismeretek és szakértelem megszerzése, összesítése, alakítása és felhasználása új vagy javított termékek, eljárások vagy szolgáltatások kidolgozása céljából. Ide tartozhatnak például az új termékek, eljárások vagy szolgáltatások fogalmi meghatározását, megtervezését és dokumentálását célzó tevékenységek is.
A kísérleti fejlesztéshez tartozhat az új vagy javított termékek, eljárások és szolgáltatások prototípusainak és kísérleti modelljeinek kidolgozása, illetve kiállítása, az ilyen termékeknek a tényleges működési körülményeket reprezentáló környezetben történő tesztelése és jóváhagyása abban az esetben, ha e tevékenységek elsődleges célja a véglegesnek még nem tekinthető termék, eljárás vagy szolgáltatás továbbfejlesztése. Ide tartozhat a kereskedelmileg felhasználható olyan prototípusok és kísérleti modellek kifejlesztése, amelyek kereskedelmi végterméknek minősülnek, mert előállításuk túlságosan költséges ahhoz, hogy az kizárólag demonstrációs és hitelesítési céllal történjen.
A kísérleti fejlesztésbe még akkor sem tartoznak bele azok a szokásos vagy időszakos változtatások, amelyeket meglévő termékeken, gyártósorokon, előállítási eljárásokon,
szolgáltatásokon és egyéb folyamatban lévő műveleteken végeznek, ha e változtatások fejlesztésnek minősülnek.
Csekély összegű (de minimis) támogatás keretében – Kizárólag azon vállalkozások esetében támogatható, amelyek a támogatást nem elsődleges mezőgazdasági termeléshez veszik igénybe
a) Projekt előkészítési tevékenység. A tevékenység önállóan nem támogatható.
b) Projektmenedzsment tevékenység (konzorcium esetében kizárólag a konzorciumvezetőnél felmerült költségek). A tevékenység önállóan nem támogatható.
c) A projekt megvalósításához kapcsolódó szolgáltatások igénybevétele. A tevékenység önállóan nem támogatható.

Regionális beruházási támogatás keretében vagy Kuatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás keretében – Kizárólag azon vállalkozások esetében támogatható, amelyek a támogatást nem elsődleges mezőgazdasági termeléshez veszik igénybe
a) Eszközbeszerzés
Technológiai fejlesztést eredményező új eszközök beszerzése. A tevékenység önállóan nem támogatható.
b) A projekt céljához feltétlenül szükséges épület építése, bővítése, átalakítása, korszerűsítése, és a szükséges alap infrastrukturális fejlesztések. A tevékenység önállóan nem támogatható.
c) Immateriális javak beszerzése
Harmadik féltől piaci áron megvásárolt szabadalmak és egyéb immateriális javak (pl. licenc, oltalom), valamint ezen immateriális javakhoz (szellemi termékekhez) kapcsolódó hasznosítási jogok beszerzése, amennyiben a tranzakcióra a piaci feltételeknek megfelelően került sor. A tevékenység önállóan nem támogatható.
Olyan tárgyi eszközök vagy immateriális javak beszerzésére irányuló beruházás támogatható, amely új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény kapacitásának bővítését, létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékekkel történő bővítését vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának alapvető megváltoztatását eredményezi, valamint a részesedésszerzés kivételével olyan létesítmény eszközeinek az eladótól független harmadik fél beruházó általi felvásárlása, amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna,
A szolgáltatások területén az eljárási innovációhoz nyújtott támogatás keretében (ezen tevékenység keretében elszámolni kívánt összköltség nem haladja meg a 20 millió forintot):
a) Eljárás-innováció: új vagy jelentős mértékben javított termelési vagy szolgáltatási módszer alkalmazása (ideértve a technikákban, felszerelésekben vagy szoftverekben eszközölt jelentős változtatásokat).

A KKV-k vásárokon való részvételéhez nyújtott támogatás (ezen tevékenység keretében elszámolni kívánt összköltség nem haladhatja meg a 40 millió Ft-ot): a) A vállalkozásnak valamely kiállításon vagy vásáron való első három részvétele támogatható a projekt keretében kifejlesztett K+F eredmény bemutatása céljából. A tevékenység önállóan nem támogatható.
Jelen felhívás keretében önállóan kizárólag kísérleti fejlesztés, vagy eljárási innováció tevékenység, vagy kísérleti fejlesztés és eljárási innováció tevékenységek támogatható(k).
 
Azon projektek támogathatóak, amelyek közvetlenül vagy közvetve illeszkednek a Nemzeti S3-ban meghatározott nemzeti ágazati prioritások vagy intelligens technológiák valamelyikéhez.
A nemzeti ágazati prioritások:
i) Egészséges társadalom és jólét;
ii) Fejlett jármű- és egyéb gépipari technológiák;
iii) Tiszta és megújuló energiák;
iv) Fenntartható környezet;
v) Egészséges és helyi élelmiszerek;
vi) Agrár-innováció;
vii) Infokommunikációs technológiák és szolgáltatások;
viii) Befogadó és fenntartható társadalom, élhető környezet.
Intelligens technológiák:
i) fotonika, lézertechnológia
ii) különleges anyagok, korszerű anyagok, modern anyagtechnológiák
iii) bionika
iv) nem gépipari fémfeldolgozás
v) elektronika és félvezető-technológia
vi) korszerű szénhidrogén technológia (kőolaj, földgáz)
vii) korszerű csomagolástechnikai technológiák
viii) vegyipar (pl. gumiipar, műanyagipar, intermedier, műtrágya és kozmetikumok gyártása)
ix) építőipar (építőanyag-technológiák)
x) textilipar
xi) fa- és bútoripar
xii) logisztika
xiii) kulturális és kreatív ipar

Kötelező vállalások:  
1) Üzleti hasznosíthatóság
A támogatást igénylő (konzorcium esetén a konzorciumvezető) vállalja, hogy a K+F+I tevékenység eredményéből (létrehozott prototípus, termék (beleértve az alkatrész és/vagy részegység), technológia vagy szolgáltatás értékesítéséből) származó árbevétele9 a projekt pénzügyi befejezési évét követően a fenntartási időszak utolsó két évéig bármely 2 egymást követő üzleti évben eléri a támogatási összeg legalább 30%-át.

Pályázók köre:
Mikro-, kis-, és középvállalkozások, illetve nagyvállalatok,
a) amelyek, rendelkeznek legalább egy lezárt (beszámoló/SZJA bevallással alátámasztott), teljes (365 napot jelentő) üzleti évvel,
b) amelyek, éves átlagos statisztikai állományi létszáma a támogatási kérelmek benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes üzleti évben minimum 1 fő volt.
c) amelyek Magyarországon székhellyel rendelkező kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok fióktelepei.
d) amelyek nem tartoznak az EVA hatálya alá.

Jelen projektjének az elszámolható összköltség nem haladhatja meg a támogatási kérelem benyújtását megelőző jóváhagyott (közgyűlés, taggyűlés, illetve a tulajdonosok által jóváhagyott), legutolsó lezárt, teljes üzleti év éves beszámoló szerinti árbevétel összegét, konzorcium esetén a tagok árbevétele összegzésre kerül.
 
A támogatási kérelmek benyújtása 2016. február 29-től 2018. február 28-ig lehetséges. Az alábbi értékelési határnapokig benyújtásra került projektek kerülnek együttesen elbírálásra:
· 2016. április 25.
· 2016. augusztus 29.
· 2017. február 6.
. 2017. június 12.
· 2017. december 11.

Forrás: Széchenyi 2020
 
A tartalmi értékelés során 100 pont szerezhető, de minimum 50 pontot kell elérni, hogy egy projekt támogatható legyen. Az előzetes pontozás elkészítéséhez, kérem töltse ki az alábbi űrlapot és felveszem Önnel a kapcsolatot.

Source: EU pályázati portál

Fűtenek, energiát termelnek és fürdőznek a termálvízzel

Mórahalmon három különálló, termálvíz alapú geotermikus rendszer működik. Az első a közismert Mórahalmi Szent Erzsébet Gyógyfürdő termálvizes rendszere, a második a Hunyadi ligetben lévő Mórahalmi Geotermikus Kaszkádrendszer, a harmadik a város szélén található norvég geotermikus közműrendszer – mondta Pásztor József, Mórahalom megújulóenergia-referense.

Az első termálkutat 1960-ban fúrták 660 méter talpmélységgel a gyógyfürdő számára, amely a termálvizes medencéket látja el friss termálvízzel. Az Alföldön feltárt geotermikus források jelentős része a termálvízzel együtt kísérőgázt is a felszínre hoz, ami metánt tartalmaz. Ilyen magas metántartalmú termálvíz-kísérőgáz források találhatók Mórahalom területén is.

Dobó István, a fürdő műszaki vezetője elmondta, a közel 70 Celsius-fokos termálvizet 2004 óta használják fűtésre is. A kísérőgázt leválasztják, gázmotort hajtanak vele, ami villamos energiát állít elő. – A fürdőben 30 kilowatt villamos energiát termel a rendszer, amivel a szivattyúkat üzemeltetjük. A termálvizet visszahűtjük, 50 köbméteres tartályban tároljuk, majd a medencékbe pumpáljuk – magyarázta. A fürdő területén működő rendszer 180 millió forintba került.

A teljes cikk itt olvasható.
Source: Alternatív Energia – alternatív energia hírportál

Ha kételkedett eddig a felmelegedésben, most meg fog döbbenni

Ha kételkedett eddig a felmelegedésben, most meg fog döbbenni

A NASA évről évre kiad egy animációt, hogy vizuálisan is megjelenítse azt, amiről annyit hallani: drámaian emelkedik Földünk átlaghőmérséklete.

A tavalyi évről már kiderült, a legmelegebb volt a mérések történetében, azonban még megdöbbentőbb, hogyha folyamatában látjuk mindezt. A NASA tegnap közzétett animációján a kék színek az 1951 és 1980 közti átlagnál hidegebb hőmérsékletet jelölik, a narancssárga pedig az ennél melegebbet. A színek árnyalatai természetesen az egyre nagyobb eltéréseket mutatják.

Videó
Source: Alternatív Energia – alternatív energia hírportál

Felújítás csak támogatásból

Az Energiaklub és a Magyar Energiahatékonysági Intézet legfrissebb kutatása szerint a lakosság közel kétharmada nem vág bele otthona korszerűsítésébe az elkövetkező három évben, ha ehhez csak saját megtakarításaira és hitelekre számíthat. Az elavult épületállomány megújulására vissza nem térítendő állami támogatások nélkül nincs esély.

A 2015-ös párizsi klímacsúcson a világ vezetői egyértelműen az éghajlatváltozás megfékezése mellett tették le a voksukat. Magyarországnak is elemi érdeke, hogy javítson az ország energiahatékonyságán, ha pedig gyorsan és eredményesen szeretne jelentős energiamegtakarítást elérni, erre a lakóépület-állomány korszerűsítése a jó megoldás.
Azonban a kétezres évek eleje óta alig javult a magyar otthonok energiahatékonysága. A  lakossági energetikai felújítások száma nemcsak nálunk, hanem az Európai Unió más országaiban is alacsony.

Energiahatékonyság közösen

Az Energiaklub „Energiahatékonyság közösen” nemzetközi projektjében hat európai ország közösen vizsgálta az alacsony beruházási kedv okát és a felújítások elé gördülő akadályokat. A magyarországi programba négy társasházat választottak be, melynek lakóközösségei ingyenesen jutottak hozzá az induláshoz szükséges energetikai felméréshez és egy megtakarítási számításokkal is alátámasztott javaslatcsomaghoz. Az épületeken végzett mérések is alátámasztják, hogy a korszerűsítés nélküli házakban hatalmas, műszakilag könnyen kiaknázható potenciál van.

„A vizsgált épületek között van olyan, amelyben egyszerű hőszigeteléssel és ablakcserével akár 62% energia- és ugyanilyen arányú rezsiköltség-csökkenést lehet elérni. Ez évente több mint 3 millió forint megtakarítást jelent a lakóközösségnek, lakásonként pedig 100 ezer forinttal marad több a háztartásoknál. Az öt energetikai osztállyal jobb besorolásba kerülő lakás piaci értéke is nagyobb és gyorsabban értékesíthető” — mondta Czabarka Mihály, a Projektdoktor ügyvezetője.

Társasházak esetében az egyik alapvető probléma, hogy nagyértékű, bonyolult beruházásról kell sok szereplőnek döntést hoznia. Ez csak gondosan előkészített és kidolgozott koncepció alapján, megfelelő információ birtokában és többlépcsős egyeztetés után lehetséges.

Low Energy

A jó szakember kulcskérdés

Az Energiaklub a projekt keretében elkészített egy projektmenedzsment útmutatót, amely a lakóközösségek vezetői számára jelent hasznos segítséget. Végigvezeti az érintetteket az energetikai korszerűsítés teljes folyamatán, kapaszkodót nyújt a beruházás menedzseléséhez a döntéselőkészítéstől egészen a kivitelezésig (Az útmutató innen letölthető).
Több tízmillió forintos társasházi beruházásnál egy félresiklott építkezés súlyos anyagi válságba sodorhatja a lakókat, pótmunka igényekkel szembesülhetnek és kiderülhet, hogy a felújítások nem az előre várt megtakarítást hozzák.

„A jó tanácsadó elengedhetetlen egy beruházás indulásánál, segítségükkel a költségeket és a kivitelezés időtartamát is kordában tarthatjuk, így biztosítható a műszaki minőség és az elvárt megtakarítás mértéke. A szakemberek rendszerben gondolkodnak, tudják, hogy az adott termékek milyen tulajdonságokkal rendelkeznek és hogyan fognak együttműködni a beépítést követően. Cégünk közel 6000 szakember képzését végzi évente”— hangsúlyozta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

Bár a lakóközösségek nyitottak és igénylik is a szakértői segítséget, sokszor már az előkészítés költségei is megterhelőek számukra.
„Azt tapasztaltuk, hogy a legnagyobb akadályt a magas beruházási költségek jelentik, vagyis a financiális kérdések egyértelműen kerékkötői a korszerűsítéseknek. Ez még a gazdagabb országokban is probléma. A projekben résztvevő briteknél is kiderült, hogy az állami források hozzák meg a beruházási kedvet. Nálunk is erre lenne szükség” — mondta Király Zsuzsanna, az Energiaklub projektvezetője.

A vissza nem térítendő támogatások szükségességét támasztja alá az Energiaklub és a Magyar Energiahatékonysági Intézet frissen megjelent lakossági kutatása is. A megkérdeztettek közel kétharmada mondta, hogy csak saját megtakarításaira vagy hitelekre támaszkodva nem tud belevágni otthona korszerűsítésébe.

Energiaklub kutatás

„A vissza nem térítendő pályázati források feladata a hiányzó önerő pótlása és a megtérülési idő lerövidítése. Enélkül a beruházások nagy része elmarad, vagy kényszermegoldások születnek. A közel négymilliós hazai lakásállomány további elöregedésének megállításához, energiahatékonyságának jelentős javításához évi 100 ezer otthon megújulására lenne szükség, de csak visszatérítendő támogatással nem indul el a felújítási hullám” — mondta Szalai Gabriella, a MEHI munkatársa.

Minden szereplő jól jár

A szakemberek szerint a lakossági energiahatékonysági beruházások hatással vannak a magyar gazdaság helyzetére, munkahelyeket teremtenek, és költségvetési bevételt eredményeznek. A vissza nem térítendő támogatásokból elköltött minden adóforint többszörösen megtérül.
Németország 2010-ben 1,4 milliárd euróval támogatta a lakossági ingatlanok komplex energiahatékonysági fejlesztéseit. Ennek köszönhetően 340 ezer új munkahelyet teremtett, 5,4 milliárd euró adóbevétel többlet keletkezett, vagyis a befektetés ötszörösen megtérült.

„Számításaink szerint Magyarországon évi 64 milliárd forintból el lehetne indítani egy olyan programot, amely már a második évtől többszörösen megtérül. Évi 25 ezer új munkahely létesülne, akár 70 millárd forint költségvetési bevételt jelentene, fellendülne az adózott építőanyag forgalom, és segítené a kis-és középvállalkozásokat is”— mondta Kanyuk László, a Knauf Insulation Kft. marketingvezetője.

A beruházások hatására az ország földgázimportja akár 4%-kal csökkenne, pozitívan hatna a kibocsátott üvegházhatású gázok mértékére, a szén-dioxid-kibocsátás csökkenése nyomán pedig az állam további kvótabevételekre is szert tehet.

 

Forrás: Recitiy.hu