Metrókat hajthat a chilei fővárosban a nap és a szél

Santiago de Chile metrója 60 százalékban nap- és szélenergiával működik 2018-tól – jelentette be Michelle Bachelet chilei elnök hétfőn, amikor megtekintette az épülő 6-os vonal egy állomásának munkálatait. Az elnök elmondása szerint 500 millió dolláros (141 milliárd forint) beruházással nap- és egy szélerőművet építenek a chilei Atacama-sivatagban, a világ legszárazabb vidékén. Az erőművek üzembe helyezése után a chilei főváros metrója lesz a világon az első, amely a napenergiát is hasznosítja.

A metró által elhasznált megújuló energia 100 ezer háztartás energiafogyasztásával lesz egyenlő. A santiagói metró öt vonalat és 100 állomást magába foglaló, 103 kilométeres hálózata jelenleg napi 2,5 millió utast szállít. További két vonal épülőfélben van. A francia Total Sun Power építi fel a sivatagban az El Pelícano naperőművet, amely a metró működtetéséhez szükséges energia 42 százalékát állítja elő, míg a Latin America Power az energiaszükséglet 18 százalékát fedező szélerőművet építi meg. Bachelet elnök szerint a tiszta energiahordozók felhasználása a metró működtetésében évi 130 ezer tonnával csökkenti a légkört szennyező szén-dioxid mennyiségét.
Source: hvg.hu

BioLite, BaseLatern – Okos világítótest

Applikációval szabályozható lámpa, mely vezeték nélküli, energiatakarékos, és még bluetooth is csatolható a rendszerhez? Hihetetlen, de tényleg létezik!

A BioLite család legújabb termékének küldetése, hogy segítsen tájékozódni a sötétben. A klasszikus kültéri lámpa karcsú megjelenésű, energiatakarékos és rugalmas, már ami a hordozhatóságot illeti. A termékcsalád első bluetooth-kompatibilis kütyüjét egy 7800 mAh-s Li-ion akkumulátor működteti, mely elég erős ahhoz, hogy akár négy okostelefont feltöltsön, ezzel mintegy külső töltőállomásként is képes funkcionálni. Csomagolása elég laposra sikeredett, ám nem véletlenül: sokkal könnyebb a tárolása, és az utazások során is egyszerűbb szállítani.

Ellentétben a hagyományos világítótestekkel, a BaseLatern egy fejlett, úgynevezett edge-lighting világítástechnológiát használ. Ennek segítségével a kis eszköz akár 500 lumen fényt is képes kibocsátani. A rendszer mikro-USB csatalakozó segítségével tölthető fel újra, plusz két port található rajta a többi elektronikai eszköz töltésére. A Base Latern applikáció segítségével szabályozható a fényerő, programozható a fény ki- és bekapcsolása, és tájékoztat az akkumulátor aktuális töltöttségéről.

 
Source: ECOlife

Közösségben az erő: a Teleki téri sikertörténet

Rendszeres olvasóink bizonyára tudják, hogy magazinunk hasábjain szeretünk pozitív, valósággá vált városfejlesztési projekteket bemutatni. Ilyen a józsefvárosi Teleki tér rehabilitációja is. Bár a környéken élők bevonásával felújított, ma is jól működő önkormányzati beruházásként megvalósult parkot 2014-ben adták át, mi felidézzük hogyan zajlott a folyamat, illetve mi történt azóta.

Budapest nyolcadik kerülete általában nem a város legzöldebb, legkörnyezetkímélőbb részeként él a fejekben, mégis, ami a Teleki téren történt az elmúlt években, az példaértékű lehet más, megújulás előtt álló városi régió és lakói számára.

A tér a 60-as, 70-es években élte relatív aranykorát, azóta folyamatosan romló tendencia jellemezte; figyelembe véve a zöldterület állapotát (pl. rengeteg drogszemét) és a közbiztonságot, sötétedés után mi sem szívesen sétálgattunk a környéken.

Screenshot 2016-05-27 11.13.45

Ilyen volt, ilyen lett

Egy 2005-ben, Európai Uniós forrásból induló városrehabilitációs program keretén belül, annak harmadik fázisaként, 2013-ban került sor a 14.000 m2-es Teleki tér zöldterületének megújítására. Az önkormányzat által kiírt pályázatot az Újirány Tájépítész Csoport nyerte meg, akik komoly tapasztalattal rendelkeztek a városrehabilitációs projektek, parkok revitalizációja terén (pl. Millenáris Park tervezése). Az egész történetben hangsúlyoznunk kell, hogy a megbízás közösségi tervezésre szólt, minimum öt lakossági fórum megvalósításával (amiből aztán jóval több lett). Az érintettek — a lakók és az Újirány részéről is — a munka során nem győzték kiemelni ennek a folyamatnak a közösségformáló erejét.

Hogyan zajlott a közös munka?

A környéken élőket első körben plakátokkal, illetve szóróanyagokkal vonták be a projektbe, a későbbiekben pedig elektronikus formában és a Facebookon bármely érintett hozzászólhatott, hogy milyen legyen a Teleki tér, és annak zöld felülete miként épüljön, szépüljön, legyen újra használható, fenntartható.

Az első lakossági megbeszéléseken még bizonytalankodó hangulat hamar átcsapott lelkesedésbe. A helyiek szinte azonnal felismerték, hogy az Újirány Csoport segítségével saját maguk dönthetnek lakókörnyezetük sorsáról, méghozzá a közösségi tervezésre jellemző építő, demokratikus formában, ahol nem egymással versenyezve, vitatkozva, hanem egymás elképzeléseit rendszerbe foglalva, mindenki saját tudását, igényét beleadva tervezhetnek.

Teleki-ter-tervrajz

A megújult Teleki tér tervrajza

A munka nem csak íróasztalok fölött folyt, a tervezési folyamat során a lakók — akik több korcsoportot, bár jellemzően inkább az idősebb korosztályt fedték le (legidősebb tagjuk 84. életévében járt akkoriban) — kivonultak a térre, hogy a gyakorlatban is áttekinthető, elképzelhető legyen a rehabilitáció (pl. a legfontosabb elképzelések, tervek kikerültek a térre, felkerültek az ott található fákra, egyfajta információs anyagként szolgálva a helyieknek).

Az ötletek megvalósításához elengedhetetlen volt a financiális keretek betartása, a rendelkezésre álló anyagiak okos beosztása (33 €/m2) . Beszámolók szerint, a közösségi tervezésben megvalósult összefogás eredményeként, a projekt ezen része is akadálymentesen zajlott.

thumb_IMG_4149_1024

Rendhagyó módon itt a tinédzser korosztály is kapott egy külön részt

Az ok, amiért érdemes felidézni, és napirenden tartani a Teleki téren történteket nem csupán a közösségi tervezésben rejlő hihetetlen energia hangsúlyozása, és még csak nem is csupán az, hogy pozitív példaként szolgálhat bármely más „slum” terület számára. Sokkal inkább az, hogy a projekt nemcsak működött, közösséget formált a tervezés ideje alatt, hanem azóta is – kapaszkodj meg, kedves olvasó — fennmaradt. Természetesen nem csak úgy magától, ezért tenni is kellett a helyieknek! A tervezésben résztvevők alakítottak egy civil szervezetet Társak a Teleki Térért Egyesület néven. Ők (és a parkőr, mert hogy a Teleki téren ilyen is van) tartják szemmel az azóta is üde zöld szigetként funkcionáló, abszolút közösségi munkamegosztáson alapuló tér mindennapjait, ápolják, gondozzák, rászólnak a szemetelőkre, hangoskodókra.

thumb_IMG_4145_1024

A zöldhulladékot helyben komposztálják

A fenntartás mellett rendezvényeket, programokat is szerveznek – a téren kialakított, fából készült színpad is e cél szolgálatára jött létre. Idén május 21-22-én egész hétvégés zenés, táncos, kulturális sokszínűséget bemutató programsorozattal várták a kerületi érdeklődőket. A „Sokszínű Józsefváros” néven megrendezésre került rendezvény beszámolók szerint nagy sikerrel zárult, köszönhetően a szép időnek számos család látogatott ki a térre. Volt nemzetiségi táncbemutató, gasztronómia, zene.

A Teleki tér sikertörténete egy olyan pozitív példa, ami várostervezési, városrehabilitációs szempontból nem egyedülálló ugyan, de mint közösségi tervezés által megvalósult projekt kiugróan lelkesítő és példamutató.

Tegyük közösen élhetőbbé lakókörnyezetünket!

A projekt sikertörténete immár angolul is olvasható.

The post Közösségben az erő: a Teleki téri sikertörténet appeared first on ReCity Magazin.
Source: Recity.hu

Egyre több ember dolgozik a megújulók iparában

A globális megújulóenergia iparban foglalkoztatottak száma elérte a több mint 8,1 millió főt 2015 végére, ami 5 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, jelentette be a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség, az IRENA. Továbbá, az erősen olajfüggő Egyesült Államokban 18 százalékkal csökkent a fosszilis alapú termelésben való foglalkoztatottak száma.

Az ügynökség korábbi jelentéseiből kiderül, hogy az előző évben szintén növekedett a szektorban foglalkoztatottak száma, amely a megújulóenergetika fejlődését mutatja. A növekedés ugyan kisebb ütemű volt, mint a korábbi évben, azonban a szélesebb skálán történt az emelkedés, több szegmenset érintve. A legnagyobb mértékű bővülés a nap- és a szélenergia iparában történt 22- illetve 21 százalékos emelkedéssel. Az ábrán szereplő 8,1 milliós adat nem tartalmaz körülbelül 1,3 millió közvetlen munkahelyet, amelyek nagy vízerőművek hatáskörébe tartoznak.

munkahelyek aránya 2015_megújulóenergetika

A globális létesítések száma folyamatosan emelkedést mutatnak, a csökkenő létesítési költségeknek köszönhetően. Az iparág Kínában foglalkoztat a legtöbb embert, 3,5 millió dolgozót, ezt követi Brazília, az Egyesült Államok, India, Japán és Németország. A kisebb ütemű növekedés az egyes régiókban történő gépesített megújulóenergetikai üzemek elterjedésének következménye.

A fosszilis energiatermelés hanyatlását mutatja, hogy a szektorban való foglalkoztatottak száma 18 százalékkal csökkent.

 

The post Egyre több ember dolgozik a megújulók iparában appeared first on Smartinvest.
Source: Smartinvest.hu

Buddhista ökológia

Mit értünk az ökológia buddhista megközelítésén? Egyáltalán létezik ilyen fogalompáros, vagy csak egy újabb konstruált szóösszetételről van szó, melyet bedobtak a fogyasztói társadalom piacára? Ahhoz, hogy a fenti kérdéseket megválaszolhassuk, előbb körbe kell járnunk a buddhizmus némely alapvető tanítását, megközelítését.

A történelmi Gautama Siddhārtha Buddha egészen bizonyosan nem a mai köztudatban élő ökológia fogalmi kereteinek a lefektetésével kezdte tanításait, de a buddhizmus esszenciális üzeneteit örökérvényűen megfogalmazta. Őszentsége által is sokat hangoztatott tanítás: az „együttérzés”, a „nem-ártás” és az „élet alapvető tisztelete”. Utóbbinál azért igyekszem mellőzni „az élet szentsége” kifejezést, mert bár a buddhizmusban vannak isteni minőséggel rendelkező elemek, emanációk, azok nem a nyugati vallási terminológia szerint értendőek. Mit jelent tehát e három princípium?

Együttérzés

Az együttérzést úgy lehetne megfogalmazni, hogy pontosan látom-értem-érzem, hogy mi zajlik a másikkal/másikban, szeretettel tekintek rá, de úgy, hogy állapotának valósága nem ragad magával. Tehát átérzem a másik egyén örömét-fájdalmát, de az öröm/fájdalom zsigeri érzését nem veszem át, nem hagyom, hogy „elsodorjon”. Az együttérzés a buddhizmusban nem együttszenvedésről, vagy „együttfájásról” szól. Ez a tanítás a mindennapok talaján annyit jelent, hogy bármilyen jelenséggel is szembesüljünk, a reaktív ítélkezéseink, vagy berögzült viselkedés sémáink helyett együttérzéssel és megértéssel fordulunk az adott tapasztaláshoz.

Nem ártás

A nem-ártás tana a Dalai Láma számtalan beszédében kerül elő – gyakorisága nem véletlen.

Ha tudsz, segíts másokon! Ha nem – legalább ne árts nekik!”

His_Holiness_the_14th_Dalai_Lama

Őszentsége a 14. Dalai Láma

Ha abból indulunk ki, hogy a reinkarnáció szellemiségében minden érző lény, tehát minden ember, állat (egyesek szerint még a növények is) egy-egy ideszületett „lélek”, akik a lét szenvedéssel teli ciklikusságából életről-életre kitörni igyekeznek, akkor azzal találjuk szembe magunkat, hogy voltaképp „sorstársakkal vagyunk körülvéve”. Egy buddhista szemében sorstárs a buszsofőr, a nagymama, a terrorista, de még a tányérra került marhasült is: mindannyian a nirvána állapotának eléréséért küzdünk, ki-ki a saját tudatszintjének megfelelően. Mindezt, ha összekötjük az univerzális szeretet tanával, akkor az egyenlet jobb oldalán a „nem-ártás” rajzolódik ki. Nem-ártok, mert felismerem, hogy egy hajóban evezünk, még akkor is, ha a te megnyilvánulási formád egészen elfogadhatatlan a számomra – lásd terrorista. Nem-ártok, mert a szeretet fogalmába nem fér bele a rombolás és a pusztítás – akármilyen mértékűről is legyen szó (pl. egy pofon, ami az arcon csattan, vagy egy vitriolos SMS).

Az élet alapvető tisztelete

Az élet alapvető tiszteletének tanítása szinte kéz a kézben jár a „nem-ártás” tanításával: lényege, hogy értékelek és megbecsülök minden életet. A buddhizmus egyrészt ajándékként tekint erre a földi létre, ahol lehetőségünk van a feltétel nélküli szeretet megismerésére és megvalósítására, másrészt minden érző lényben egy „lélek-társát” véli felfedezni. Nem véletlen, hogy Nepálban az esőzések idején a szerzetesek még attól is óvakodnak, hogy az utcára kelljen menniük: nehogy agyontapossanak egy előbújt földi gilisztát.

Ha a fent említettekhez hozzávesszük még, hogy a buddhizmus sokkal inkább a belső hozzáállásra fekteti a hangsúlyt, így mind a társadalmi, mind az egyéni konfliktusok forrásaként a választ önmagában keresi és nem a külvilágban, akkor máris elérkezünk a buddhista ökológia fogalmához.

Daniel H. Henning a Buddhism and Deep Ecology című könyv szerzője művében Al Gore-t (az Earth in Balance: Ecology and the Human Spirit íróját) idézi:

Minél jobban kutatok a globális környezeti válság gyökerei után, annál jobban meg vagyok győződve arról, hogy az egy belső válság külső manifesztációja (…).

Ez a megközelítés egy magasabb szintű tudatosság felé mutat, amely elismeri és integrálja magába a természet etikai-morális értékeit. A buddhizmus pontosan ebből a tudatosságból szemléli a világot, és mint ahogy azt az imént már említettem, a környezeti paraméterek megváltoztatása helyett a konfliktusok forrásaként a választ önmagában keresi és nem a külvilágban.

Nature_buddha

Ehhez kapcsolódik még szorosan a világ ok-okozati összefüggéseinek a szemlélete: amikor egy bizonyos okot megteremtünk, annak a jövőbeni következménye (okozata) rejtetten már létezik lényünk legmélyén és a megfelelő körülmények hatására ki is csírázik – tehát elkerülhetetlenül megtapasztaljuk az okozatot.

Ez alól az ok-okozat-felelősségi mechanizmus alól a természet sem kivétel. A felelősséget nem csak a saját életünk individuális határain belül elkövetett tetteink következményeiért kell viselnünk, mint pl.: a magánéleti, vagy munkahelyi döntéseinkért és konfliktusainkért, hanem mindazokért a tettekért is, amit az úgynevezett „életterünkben”, környezetünkben követünk el. Magatartásunknak egyidejűleg van közvetett és közvetlen környezetre gyakorolt hatása.

Hogy egy egyszerű példával éljek: Magyarországon 2009-ben 1,4-1,6 milliárd darab, azaz a Gellért-hegy térfogatával majdnem megegyező terjedelmű PET-palack került forgalomba, amelynek hozzávetőleg csak az ötöde kerül szelektíven visszagyűjtésre és újrahasznosításra.[1] A PET-termékekről köztudott, hogy hulladékégetőben való hasznosításukkal meleg vizet vagy villamos energiát lehet előállítani. Az elektromos áramot termelő égetőmű milliós lakosságú város hulladékát képes elfogyasztani, ezzel mentesítve azt a szilárd települési hulladék (TSZH) lerakón való elhelyezésétől. Speciális szűrőberendezések révén pedig csökkenthető a „hulladék-kohó” káros anyag kibocsátása. Mindez első hallásra egy környezettudatos hulladékkezelési struktúra hatását kelti, amely körültekintően részt vállal az újrahasznosítás folyamatában. Sajnos azonban egy gondolat erejéig sem tettük fel a kérdést, hogy ennek milyen hatása lehetett a flórára és faunára és mindehhez mi hogyan járultunk hozzá? Nem beszélve arról, hogy a hulladékégetőbe kerülő anyagáramok nagy része szelektíven gyűjtve még újrahasznosítható lenne, az égetés során visszamaradó salakanyag pedig veszélyes hulladéknak minősül, aminek megfelelő kezeléséről, lerakásáról gondoskodni kell – újabb beavatkozást eredményezve ezzel a természetes ökoszisztémába.

Antropocentrikus világunkban teljesen egyértelműnek és alapvetőnek vesszük mindazokat a környezeti feltételeket, „öko-szolgáltatásokat”, amelyek meghatározzák, és egyben kellemesé teszik életterünk-környezetünk minőségét (friss levegő, tiszta víz, meleg napsütés stb.) és közben elsiklunk a fölött az egyszerű tény fölött, hogy mindezek a „szolgáltatások” se nem állandóak, se nem tartanak örök időkig. Az ok-okozati összefüggés pedig abban teljesedik ki, hogy az ökológiai lábnyomunk nagyságához mérten hozzájárulunk egy eróziós folyamathoz, aminek nemcsak a jövő generációira/gyermekeink életére van kihatása, hanem önmagunk életére is: nap, mint nap.

[1]    Forrás: http://szelektiv.blogter.hu/360673/nyaron_nonek_leginkabb_a_pet-hegyek

The post Buddhista ökológia appeared first on ReCity Magazin.
Source: Recity.hu

Ezermilliárd dolláros megújulóenergetikai befektetéshullám várható

A megújuló energiaforrásokat érintő befektetések elérhetik az ezermilliárd dollárt 2025-ig. Az amerikai Citigroup pénzügyi intézet szerint a következő tíz éves idősáv lehet a megújulóenergetikai befektetések csúcsidőszaka, ami nagy hatással lehet a zöld kötvény- és részvénykibocsátásokra is.

Mike Eckhart, a Citigroup pénzügyi- és környezetvédelmi igazgatója szerint 2025-ig a globális megújulóenergetikai befektetések összege elérheti az ezermilliárd dollárt. A pénzügyi vállalat szakértője úgy véli, hogy 2025 egyfajta határpont is lehet a befektetések terén, ugyanis a megújulóenergetikai létesítések jelentős része a következő tíz esztendőben várható, valamint a szektor piaca egy idő után elérhet egy telítettségi szintet.

Az előző évben a globális megújulóenergetikai befejtetések összértéke meghaladta a 102 milliárd dollárt, míg 2016. első negyedévében 53,1 milliárd dolláros összbefektetésről beszélhetünk. Ha ezekből a számokból indulunk ki, a 2015-től számított tíz éves időszak alatt elképzelhető, hogy a Citigroup számításai beigazolódnak, miszerint 2025-re a befektetések összértéke eléri az ezermilliárd dollárt.

A 2015-ös év során a befektetések terén a legnagyobb számokat a Közel-Kelet és Afrika térsége produkálta, míg az európai térség befektetési mutatói csökkentek. 2016. első negyedévében fordult a kocka, az európai régióban történt gyarapodás, míg Kínában csökkent a befektetési kedv. Az elmúlt másfél év másfél év időszakának befektetési statisztikái alapján arra lehet következtetni, hogy a szektorba irányuló befektetések folyamatosak, az aktuális csúcsbefektetők pedig időszakosan váltják egymást. A megújulóenergetikai befektetők újabb régiókkal egészülnek ki – mint például az eddig létesítés szempontjából kiaknázhatatlan területetek – a technológia fejlődésével.

A tőkepiacok egyre értékesebb lehetőségként tekintenek a megújulóenergetikára, az alacsony kamatok és a jelentős hozamnak köszönhetően. Eckhart szerint a következő tíz év során zajló „megújulóenergetikai befektetési láz” rendkívüli mértékű zöld kötvény- és részvénykibocsátással párosulhat, amit a Moody’s, pénzügyi kutatással foglalkozó szervezet elemzése is megerősít. A szakember csütörtökön Utrechtben szólal meg újból megújulóenergetikai kérdésekben a Solar Future 2016 rendezvényen, amely az év egyik legnagyobb találkozója a napenergia bizniszben.

[contact-form-7 404 "Not Found"]

The post Ezermilliárd dolláros megújulóenergetikai befektetéshullám várható appeared first on Smartinvest.
Source: Smartinvest.hu

Ugye, hogy nem nehéz tenni a környezetünkért?

Nem nehéz… – ez a Médiaunió idei, környezetvédelmi témájú kampányának szlogenje, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a tudatos fogyasztásra.

A Médiaunió minden évben egy kiválasztott közösségi témára fókuszál. A „Nem nehéz…” nevet viselő 2016-os kampány célja, hogy felhívja a fogyasztói társadalom figyelmét a tudatos vásárlásra, megértesse felelősségét. Az idei közösségi témát is pályázat alapján bírálta el egy kuratórium. A korábbi kampányokhoz hasonlóan, ezúttal is szakértők, környezetvédő civil szervezetek bevonásával állították össze a szakmai tartalmat, melyet a médiumok társadalmi célú reklámként jelenítenek majd meg.

Sajnos e jelentős téma mindmáig nem kap elég figyelmet a médiában, így a Médiaunió sorrendben nyolcadik kampányában – Novák Péter kezdeményezésére – a környezetvédelem kap nagy hangsúlyt. A kuratórium tagjai azt szeretnék, ha a zöld életmód, annak lehetősége jobban tudatosulna a lakosságban. Ezért is állt középpontban a környezetvédelem, a zöld a Médiaunió a 2016. május 17-i sajtótájékoztatóján.

A környezet védelme egyáltalán nem ördöngösség, nem bonyolult feladat, amely meghaladná bárki erejét. Olyan pofonegyszerű döntéseket kell csak meghozni, hogy nem veszem meg a nyolcadik pöttyös ruhát, nem pazarlom az áramot, viszek táskát a bevásárláshoz, és szelektíven gyűjtöm a hulladékot

– hangoztatta Novák Péter, az idei kampány nagykövete.

A Sziget Kft. is tagja a Médiauniónak, ezért a tervek szerint a fesztiválokon is még jobban felhívják a fesztiválozók figyelmét a környezet védelmére.

Ha szemléletváltozást akarunk elérni, akkor a legfontosabb célcsoport a fiatalok és a fiatal felnőttek. A Sziget idei jelszava a »Sziget is recycling«, azaz mi is az újrahasznosításra és az erre való nevelésre helyezzük a hangsúlyt.

– fogalmazott Gerendai Károly, a Sziget vezetője, egyben a Médiaunió elnökségi tagja.

A Föld létezik néhány milliárd éve, és még fog is. De az emberek nem lesznek rajta, ha tönkreteszik a környezetüket, és nem lesz tiszta víz és levegő. Nekem ezért nem nagy áldozat ötven plusz lépést tenni a szelektív kukáig, vagy gondolkodni, ha vásárolni megyek.

– emelte ki Geszti Péter, a Médiaunó kuratóriumi tagja.

 

Source: ECOlife

2016 a megújulóenergetika éve lehet a tőkepiacokon

A nemzetközi szakértők közel 70 milliárd dollárra becsülik az év végéig a zöld kötvények kibocsátásának mértékét globális szinten – 2016 első negyedévének végig 16,9 milliárd dollárnyi kibocsátás történt, emiatt az előző évhez képest becsült 60 százalékos növekedés korántsem tűnik túlzásnak. A legaktívabb időszakok a második- és a negyedik negyedév lehetnek, előbbinél az első negyedéves időszak bevételeinek statisztikáira alapozhatnak a vállalatok, utóbbinál pedig az egész éves teljesítmény alapján történhet nagyarányú kötvénykibocsátás. A szektorban zajló beruházási hullám amellett, hogy a részvény- és kötvénykibocsátások növekedését hozhatja, befektetési lehetőséget biztosít a magánszemélyeknek, hogy megtakarításukat egy folyamatosan fejlődő iparágba fektessék.

Habár a közel 17 milliárd dollár értékű zöld kötvénypiac a legfrissebb statisztikák szerint globális szinten visszaesést mutatott az előző év hasonló negyedévéhez képest, nincs ok az aggodalomra. A visszaesés oka, hogy a kínai vállalatok az előző év teljes időszakában nem várt befektetési aktivitást mutattak. Kelet-Ázsia legnagyobb országához köthető megújulóenergetikai beruházás2015-ben összesen elérték a 101,2 milliárd dollárt. Habár az összértéket nem húzta fel jelentősen, de az ázsiai övezethez képest az európai régióban növekedés történt a 2016-os első negyedév során a megújuló energiatermelés iparát érintő befektetéseket tekintve. Ezek az adatok a 2015-ös első negyedév értékeihez képest 70 százalékos növekedést mutatnak. Az európai térség friss statisztikájának javulásáért az összesen 17 milliárd dolláros összértékű szélerőmű projektek nagy mértékben hozzájárultak.

A szakértői előrejelzések szerint az úgynevezett zöld kötvények (green bonds) éve lehet 2016 a befektetési és tőkepiacokon – vallják a Smartinvest energetikai befektetésekkel foglalkozó portál szakértői nemzetközi statisztikákra hivatkozva. Habár az alternatív- és megújulóenergetikai technológiák fejlődése mentén zuhanó beruházási költségek miatt csökkent ugyan 2016 első három hónapjában a zöld kötvények kibocsátásnak volumene, az még mindig jelentős – globális szinten közel 17 milliárd dollár. A létesítési és üzemeltetési költségek csökkenése miatt kevesebb ráfordítást igényel a létesítmények felépítésére és működtetése. Példának okáért 2007 és 2016 között 65 százalékkal zuhant a napenergia alapú áramtermelés költsége. A kiaknázás olcsósága tovább növeli a befektetési kedvet, ami viszont kedvez a zöld értékpapírok kibocsátásának, így azok volumene idővel stabilizálódik, sőt növekedés is várható.

Az elmúlt tíz év a befektetések ugrásszerű növekedéséről szólt a megújulóenergetikában, ami a technológia fejlődéséhez és a fenntartható energiatermelés hatékonyságához járult hozzá. Ez a folyamat egyfajta láncreakciót indított el az energetikai befektetések esetében, a hatékonyság növekedése, a létesítési költségek csökkenése további beruházásokat eredményezett. A megújuló energiaforrásokat felhasználó vállalatok a fokozott piaci érdeklődést a tőzsdén is kamatoztatják, részvény- és kötvénykibocsátások formájában. A nyereséggel záró cégek esetében egyre gyakoribb, hogy osztalék formájában fizetik ki a megtermelt nyereséget. Ezáltal a green chipek, tehát az azon társaságok részvényei, amelyek környezettudatos és fenntartható elven működnek, egyre közkedveltebb befektetést jelentenek a kisbefektetők számára is, ráadásul ma már biztos hozammal kecsegtetnek.

A megújulóenergetikai befektetések egyik mozgatórugója a 2015-ös párizsi klímacsúcson kitűzött célok elérése adja. A Föld Napján 195 nemzet vezetője írta alá a klímamegállapodás alapján készült jegyzőkönyvet. A globális támogatási rendszer folyamatos bővülését jelzi, hogy, a Világbank szakosított pénzintézete, a Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) 2,2 milliárd dollárról 3,5 milliárd dollárra emelte éves keretét a privát szektor megújulóenergetikai támogatásának.

A megállapodás hazánkat is érintheti, Magyarország ugyanis 14,65 százalékra kívánja növelni a megújuló energiaforrások részarányát – ez jelenleg körülbelül 9 százalék körül mozog – a teljes energiafelhasználáson belül 2020-ig. Ez a magyar befektetők számára is lehetőséget kínál majd, hiszen a célkitűzések eléréséhez feltétlenül szükség lesz a magánvállalatok teljesítményére is, amelyek a fejlesztésekhez szükséges források bevonását elsősorban a tőkepiacokon remélhetik.

A fenntartható fejlődés nem csak az Európai Unió keretein belül minősül létkérdésnek. Az olajban gazdag nemzetek felkészültek az energetikai iparág átalakulására, ami amennyire negatívan hat a fosszilis energiaiparra, annyira eredményez pozitív változásokat a megújuló energiatermelés iparára nézve. Az globális energetika átalakulásához nem kizárólag az olaj árának jelentős csökkenése járult hozzá, hanem a fenntartható fejlődés és a megújuló energia felhasználásának előnyei is. A fosszilis energiahordozók utáni korszakra az olajban gazdag államok fenntarthatósági programot készítenek; például az Egyesült Arab Emirátusokban rekordméretű napenergiaparkok épülnek, de a korábbi nagy szénfelhasználók közül az Egyesült Királyság energetikaipara is változások elé néz, ugyanis az egységállam 2025-ig bezárja összes szénerőművét.

 

The post 2016 a megújulóenergetika éve lehet a tőkepiacokon appeared first on Smartinvest.
Source: Smartinvest.hu