Az új METÁR egy kedvező fordulat az ALTEO Group életében

Az új támogatási rendszert, a METÁR-t, életbe lépése előtt az Európai Uniónak is jóvá kell hagynia, a részletszabályokat pedig kormányrendeletben rögzítik majd. A jelek szerint 2017-ben életbe lépő megújuló és alternatív energiaforrásokból előállított hő- és villamosenergia-átvételi támogatási rendszer bevezetésével Magyarország teljesítheti célját, hogy abszolválja az Európai Unió felé vállalt 14,65 százalékos megújulóenergia részarányt. A szakmailag már bizonyított hazai vállalatok előtt megnyílik az út az európai elvárásokkal kompatibilis rendszerben, ugyanis körülbelül 600 milliárd forintnyi fejlesztés indulhat el a közeljövőben az Országgyűlés által most elfogadott METÁR jövő évi indulásával.

A következő évek sokán jelentős mennyiségű kapacitás (1500-2000 megawatt) eshet ki egyes erőművek fokozatos elöregedése miatt, amit megújuló energiaforrásokat kiaknázó létesítések pótolhatnak majd, a jogszabályban foglalt intézkedéseknek köszönhetően.

2015-ben a globális megújulóenergetikai befektetések mértéke megközelítette a 300 milliárd dollárt. A beruházásokat tekintve Kína járt az élen 102 milliárd dollárnyi befektetett tőkével, őt pedig az európai régió követte 48,8 milliárd dollárral. A METÁR jövő évi életbe lépésével körülbelül 600 millió forintnyi új megújulóenergeteikai kapacitásbővülés indulhat el hazánkban, amely hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország megkezdje felzárkózását a globális megújulóenergetikai iparban. „Ha az elkövetkező 3-5 évben évi 100-120 milliárd forint projektértékre írnak ki kapacitástendereket az már hatalmas fejlődési lehetőséget nyit az iparág számára.” – mondta Ifj. Chikán Attila, az ALTEO Group vezérigazgatója.

A szakértők azt várják a szabályozói oldaltól, hogy nem minden kvótát osztanak ki egyszerre, ugyanis a negyedévente kiírt tenderek hozhatják meg a minőségi erőművi portfólió kialakulását.

A METÁR rendszer hivatalosan 2017-től lép életbe. A kapacitástenderek ismeretében az ALTEO Group több olyan előkészített projektje is elindulhat, amely jelenleg a METÁR rendszer bevezetésétől függ. Ezek között akad ipari projekt és hálózatra termelő egység is. Az önálló projektjei mellett, az ALTEO Groupnak vannak előszerződései is partnerekkel szakértői együttműködésre, finanszírozásra. A cégcsoport jelenleg 22 erőművi egységet birtokol.

Az iparág immáron öt éve várta a METÁR rendszer elfogadását. Ez egy fontos lépés, hitvallás amellett, hogy a hazai szak- és nagypolitika elkötelezett az Európai Unió felé vállalt 14,65 százalékos megújuló energia részarány teljesítésére. Mindezt egy európai elvárásokkal kompatibilis rendszerben érhetjük el, amely a forró tőke helyett sokkal inkább a felkészült, szakmailag már bizonyított hazai vállalatok projektjei előtt nyitja meg az utat” – emeli ki Ifj. Chikán Attila, a smart energy management szolgáltatások és a megújuló alapú energiatermelés területén piacvezető ALTEO Group vezérigazgatója a METÁR legfontosabb értékét.

Hazánkban 2015-ben a megújuló energiaforrásokból megtermelt összes energiamennyiség 3169 gigawattóra volt, ami 10,5 százalékát adta az itthon megtermelt összes villamos energiának. A METÁR 2017-es indulása a hazai megújulóenergetikai ipar fellendülését hozhatja. A globális trendeket figyelve, a szektorba fektetett pénz a zöld kötvények és részvények kibocsátását hozza magával, amelyből így a vállalatok mellett a kis és középvállalkozók, vagy magánszemélyek is profitálhatnak.

Source: Smartinvest.hu

Nulla hulladékos vállalatokat keresnek

A környezetvédelmi világnap alkalmából, 2016. június 5-én hirdette meg a Humusz Szövetség legújabb kezdeményezését hazai vállalatok számára. A Nulla Hulladék (NuHu) programba azok csatlakozhatnak, akik nulla hulladékosak – vagy szeretnének azzá válni!

 
Megvan az indíttatás (a munkavállalók és a vezetőség részéről is), csak nem tudják hogyan kezdjenek hozzá? Akkor jelentkezzenek a Humusz Szövetségnél nulla hulladékos vállalatnak!

Mi a Nulla Hulladék?

A nemzetközi nulla hulladék szövetség (Zero Waste International Alliance, ZWIA) definíciója:
“A nulla hulladék célkitűzés egyszerre jövőkép és gyakorlati iránymutatás egy olyan életmód kialakításához, ahol – a természetben zajló fenntartható körforgás mintájára – nem keletkezik végleges hulladék, mert minden, a folyamatokból kilépő anyag egy másik helyen felhasználható erőforrásként jelentkezik. A nulla hulladék jegyében úgy tervezzük a termékeket, és úgy működtetjük a folyamatokat, hogy összességében csökkenjen a hulladék mennyisége és veszélyessége. Ebben a szemléletben nem eltemetjük vagy elégetjük az erőforrásokat, hanem megőrizzük és hasznosítjuk azokat. A nulla hulladék megvalósításával megszűnik a bolygó, az emberiség, az állatok és a növények egészségét veszélyeztető – talajba, vízbe, levegőbe történő – kibocsátás.”

A vállalatok első lépésként egy kérdőív kitöltésével felmérhetik jelenlegi helyzetüket, a kérdések (és a válaszopciók) által már össze is szedve azokat a területeket, ahol lehetőség nyílna a zöldülésre akár önállóan, külső segítség nélkül is.

Ha azonban a szintfelmérésen és kezdeti próbálkozásokon túl szeretnének magasabb szintre lépni egy komplex, teljeskörű nulla hulladékos program elindításával, akkor jelentkezzenek a Humusz Szövetség szakembereinél! Ők ugyanis olyan partnereket keresnek, akik a jó ügy érdekében nem restek időt és energiát szánni az irodazöldítésre és az együttműködésre, hogy egy Magyarországon még úttörő kezdeményezés – a nulla hulladék – zászlóshajói legyenek!

garbage-can-1111448_1280

A legjobb hulladék az, ami nincs!


Amit kérnek

–  egy 5 perces, önbevalláson alapuló kérdőív kitöltését 2016. június 24-ig

–  nyitottságot és zöldülni vágyást

–  tenni akarást

Amit ajánlanak

–  az első 3 helyezett vállalattal hosszú távú együttműködést

–  zöld programok (belső képzések, rendezvények, vállalati önkéntes programok) megvalósítását

–  NuHu Vállalat tanúsítványt

Díjazás

  1. helyezett: vállalati NuHu program kidolgozása és megvalósítása, szaktanácsadás 500.000 Ft értékben
  2. helyezett: NuHu programcsomag (rendezvény, tréning), szaktanácsadás 250.000 Ft értékben
  3. helyezett: NuHu programcsomag (rendezvény, tréning), szaktanácsadás 150.000 Ft értékben

A kérdőívet ezen a linken érheti el.

Jelentkezési és kérdőívkitöltési határidő: 2016. június 24.

Eredményhirdetés: 2016. július 1.

Megvalósítás: megegyezés szerint
Source: Recity.hu

Geológus: több zöldfelülettel csökkenteni lehet az energiafogyasztást

A szakember ezt azzal kapcsolatban nyilatkozta az M1 aktuális csatorna műsorában, hogy kimutatások szerint tavaly először stagnált a globális energiafelhasználás. Juhász Árpád elmondása szerint a fákkal betelepített zöldterület kevésbé melegszik fel, mint a belvárosi környezet, ezért több zöldterülettel kedvezőbb lehet a város klímája és kisebb szükség lenne a légkondicionálók használatára. Beszélt arról is, hogy Magyarországon a rossz szigetelés miatt a dupláját fizetik ki az emberek energiára, mint Ausztriában. Juhász Árpád szerint egyelőre a “sci-fi kategóriába tartozik”, hogy Magyarországon nagy százalékban vegyenek részt a közlekedésben hibrid vagy teljesen elektromos járművek.
Source: Alternatív Energia – alternatív energia hírportál

185 család áramfogyasztását váltja ki a szombathelyi naperőmű

Hangsúlyozták: a vállalat kiemelten törekszik a környezeti terhelés csökkentésére, ennek érdekében számos beruházást végzett az utóbbi években. A  megtermelt villamos energiával saját áramfogyasztását csökkenti a cég – írták a közleményben. A napelemparkot a vállalat legnagyobb gyártócsarnokának tetejére szerelték fel, háromezer négyzetméteres felületen, 1440 darab napelem panelt helyeztek el. A napelem rendszer maximális összteljesítménye 385 kW, éves várható energiatermelése  370 000 kW. A közlemény szerint a naperőmű a tavaszi próbaüzemet követően 2016 nyár elejétől már folyamatosan termeli az elektromos áramot.

A BPW Hungária Kft. a németországi BPW Bergische Achsen KG szombathelyi leányvállalata. A BPW-csoport haszon- és agrárjárművekbe gyárt futómű-alkatrészeket, futóműveket és futómű-rendszereket. A szombathelyi cég a vállalatcsoport második legnagyobb gyártóbázisa. Az agrárgépipari termékek tervezése, fejlesztése és értékesítése a cégcsoporton belül kizárólag a helyi mérnökcsapat feladata, és a vállalat e termékek önálló külkereskedelmi jogát is megkapta az anyavállalattól.
Source: Alternatív Energia – alternatív energia hírportál

Napenergia a vállalkozásoknak? Nem biztos, hogy őrültség

Hosszú évekig nagyon kevés hazai vállalkozás próbálkozott a napenergia felhasználással, ennek hátterében komoly érvek álltak. Az egyik legfontosabb a megtérülés kérdése volt, hiszen az eleve nagyobb beruházást igénylő napelemes rendszerek kiépítése – főleg egy kisebb tőkeerejű vállalkozás számára – komoly tőkét igényelt. Ráadásul a relatív magas banki kamatok mellett a megtérülés is nagyon hosszú volt.

A másik fontos ellenérvként azt emlegették, hogy a napenergia időbeli eloszlása és intenzitása csak korlátozott mértékben tervezhető előre. A folyamatosan termelő vagy szolgáltató vállalkozások számára pedig az sem volt túl vonzó, hogy hazánkban a megoszlása szezonális (legnagyobb mennyiségben nyáron áll rendelkezésre). Ezért ha találkozhattunk is ilyen beruházásokkal, azok vagy szezonális szolgáltatók voltak, például idegenforgalomban működő vállalkozások, vagy a fenntarthatóság iránt erősen elkötelezett cégek.

Az elmúlt években azonban folyamatosan csökkent a napelemek teljesítmény-arányos fajlagos ára, ami világszerte, így Magyarországon is a kapacitások növekedéséhez vezetett.

A megtérülési időt emellett az is javította, hogy a kamatkörnyezet jóval kedvezőbb lett, és a 2012-ben még 7 százalékos magyar alapkamat jelenleg 0,9 százalékra csökkent. Ezeknek köszönhetően a ma egy saját erőből végrehajtott beruházás is 10 év körüli megtérüléssel kecsegtet, ami vissza nem térítendő pályázati forrásoknak köszönhetően akár meg is feleződhet. Ezt követően pedig kvázi ingyen lesz a vállalkozás számára a napelemes rendszer által megtermelt elektromos áram, ami hosszú távon komoly versenyelőnyt jelenthet.

 

Jöjjön valaki, szökik az energia

A beruházás mellett persze akár már rövid távon is lehetőség nyílhat arra, hogy a cégek az energiafogyasztásukon megtakarítást érjenek el. Sokan emlékeznek a klasszikussá vált reklámra, amelyben Forgó Morgó az állandóan pörgő mérőóra azt dalolta, hogy „Jöjjön valaki, szökik az energia”. Ez a cégek egy részénél jelenleg is érvényes, így érdemes szakemberek segítségét kérni. Ma már elérhetők a piacon olyan szolgáltatások, amelyek garantálni tudják a vállalatok energia felhasználásának racionalizálását, illetve csökkentését.

Az egyik legnagyobb hazai energiaszolgáltató vállalat, az MVM Partner három területen is kínál ilyen segítséget. Az Áramőr villamosenergia-audit mellett a Gázőr termékük révén a földgáz felhasználás, illetve a Fényőr szolgáltatás keretében a világítástechnikai berendezések kapcsán is végeznek felmérést az energiafelhasználás racionalizálása érdekében. Ezen kívül a 2015. évi LVII energiahatékonysági törvényben meghatározott energetikai auditot kínálja nagyvállalati ügyfelei részére.
Source: Alternatív Energia – alternatív energia hírportál

Így profitál a német ipar Kína megújulóenergetikai törekvéseiből

A fotovoltaikus berendezések gyártása ugrásszerűen megnőtt 2016 első negyedéve során Németországban. Az napelemes alkatrészek iránti megnövekedetett kereslet a szektor erősödését mutatja. A 2015-ös adatokhoz képest 142 százalékkal több ilyen jellegű megrendelés érkezett a gyártók felé. A megrendelések többsége Kínából, az Egyesült Államokból és az európai régióból érkezett. Kína tavaly 102 milliárd dollárt költött globálisan a megújulóenergetika iparára, a beruházási hullám azonban nem szűnt meg a keleti régióban, a német gyártású fotovoltaikus rendszerek igen kelendőek a kelet-ázsiai országban.

Jutta Trübe, a Német Mérnöki Szövetség (VDMA) igazgatója a fotovoltaikus rendszereket érintő megrendelések számának növekedését rendkívül pozitív fejleménynek tartja, és véleménye szerint az adatok a fotovoltaikus iparág fejlődését mutatják. 2015-höz képest 142 százalékkal nőtt a megrendelések száma, ennek 75 százaléka Kínából, 12 százaléka az Egyesült Államokból, 13 százaléka pedig az európai régióból érkezett.

Nem meglépő, hogy a fotovoltaikus alkatrészek iránt Kínában a legnagyobb az érdeklődés. A kelet-ázsiai ország 2015-ben 102 milliárd dollárt költött megújulóenergetikai beruházásokra, és az iparágba befolyó pénz áramlása tovább folytatódik.

„Az iparágban használt PERC és PERT technológia igen keresett manapság, amiket a német gyártók igen magas minőségben képesek gyártani.” – mondta Türbe, a VDMA igazgatója, aki szerint a megrendelések megnövekedésének oka nem kizárólag az új létesítések építéséből ered, hanem az üzemeltetők a meglévő fotovoltaikus erőműveket szeretnék ellátni a legújabb technológiával.

A német megújulóenergetika egy másik szegmensében, a szélenergia iparágában történt létesítések száma ugrásszerűen növekedett az elmúlt időszakban. A szélenergia felhasználása annyira népszerű lett a régióban, hogy a helyi villamosenergia-hálózat túlterhelésétől tartanak; ezért évente 2,8 gigawattnyi kapacitás létesítése lesz engedélyezett 2017-től.

 
Source: Smartinvest.hu

A tengeri szélerőhasznosítás mellett lobbiznak nagy energiacégek Brüsszelben

Tizenegy nagy energiaipari társaság közös nyilatkozata alapján számolt be erről a következtetésről a Reuters, megjegyezve, hogy az európai országok kormányainak a mainál kszámíthatóbb és a befektetők számára ösztönzőbb szabályozási környezetet kellene biztosítani a zéró emissziójú energiatermelést illetően a cégek szerint.

Az  RWE, az E.ON, a Siemens, valamint a norvég állami tulajdonban álló Statoil, a svéd Wattenfall, és a General Electric közös nyílt levelében azt ígéri, hogy készek 2025-re megawattonként 80 eurónál olcsóbb tengeri szélerőhasznosítási projektekre. Hat másik, a megújuló források fejlesztésében érdekelt társasággal közösen arra hívták fel az EU szaktárcáinak vezetőit, hogy teremtsenek azonos versenyfeltételeket a tengeri szélenergiatermelés számára.

Igaz ugyan, hogy a tengeri szélerőhasznosítás 2015-ben rekordot döntött Európában, ezzel együtt is kérdésesnek tartják a kormányok elkötelezettségét. A szélenergiatermelés ma közel 10 százalékát adja az EU áramigényének. A Reuters beszámolójában emlékeztet, hogy a 28 tagország tavaly októberben elkötelezte magát, hogy 2030-ig 40 százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását, az 1990-es szinthez képest, és a 2020-ig vállalt 20 százalékról, 27 százalékra növelik a megújulók arányát, közösségi átlagban.
Source: Alternatív Energia – alternatív energia hírportál

A hidrogén és a konnektoros hibrid hajtást ötvözi a Mercedes

Aki manapság környezetbarát módon, zéró károsanyag-kibocsájtású autóval akar közlekedni annak két választása van: elektromos autót vásárol korlátozott hatótávval vagy hidrogén hajtásút korlátozott töltési lehetőségekkel. A Mercedes-Benznél úgy gondolták, hogy ötvözik a két technológia előnyeit, ezért megalkották a plug-in hibrid hidrogén üzemanyagcellás hajtásláncot, amit egy divatos GLC szabadidő-autóban mutattak be a nagyvilágnak.

A GLC F-Cell nevet viselő prototípusban nem csak a világújdonságnak számító hidrogén hibrid hajtáslánc a különlegesség, hanem az is, hogy az üzemanyagcellás rendszert sikerült olyan kompakt méretűre tervezni, amely gond nélkül elfér a motortérben. Emellett egy 9 kWh-s lítium-ion akkumulátorcsomaggal is ellátták az autót, amit helytakarékossági okokból a csomagtartó alatt helyeztek el.

A konnektoros töltési lehetőségnek és a fejlett akkucsomagnak köszönhetően a GLC F-Cell akár 50 kilométeres hatótávra is képes tisztán elektromos üzemmódban, kombinált üzemben pedig 500 kilométert lehet megtenni vele egy teljes hidrogén és elektromos töltés után. A padlóba épített két darab hidrogén tartály egyenként 4 kilogramm hidrogén tárolására alkalmas, melynek tankolása körülbelül három percet vesz igénybe egy standard hidrogénkúton. Utóbbiból persze még kevés létezik a világon, de a németek más gyártókkal összefogva az infrastruktúra fejlesztését is célul tűzték ki maguk előtt.

A teljes cikk itt olvasható.
Source: Alternatív Energia – alternatív energia hírportál

Fogyasztói szokások felmérése Magyarországon II.

A fenntartható fogyasztói szokásokat vizsgáló cikksorozatunk második részében  a 21 és 26 év közöttiek kérdőívre adott válaszait vesszük górcső alá. Ők olyan fiatal felnőttek, akik már legalább részben rendelkeznek önálló keresettel, elsődleges fontosságú számukra az önálló élet kialakítása, az egzisztencia megteremtése, ami fogyasztási szokásaikban is érzékelhető. 

Cikksorozatunk első része, a szerző diplomamunkájának részét képező 500 fős (5 korcsoportra bontott) kérdőíves közvéleménykutatás módszertanának ismertetése itt olvasható el.

Hipotézis

A 21 és 26 év közöttiek környezetvédelmi ismereteiket legjellemzőbben iskolai programok keretein belül, valamint a televízió és rádió híradásaiból szerzik. A csoport tagjai az 1990-es években születtek, amikor a környezetvédelem kérdése már napirendi téma volt, így azt feltételezhetjük, hogy a 21 és 26 év közöttiek jelentős mértékben tájékozottak a környezetvédelem kérdéskörében.

Valóság

Ezzel szemben a kérdőív kiértékelése azt mutatja, hogy a 20 év alattiak után ez a csoport a legkevésbé tájékozott és ők keresik legkevésbé az ökocímkével ellátott termékeket. Bár a válaszadók 74%-a szeretne több információhoz jutni a termékek környezetbarát tulajdonságairól, ez mégis kevesebb, mint az idősebb korosztályok érdeklődése.

Véleményük szerint

az ország környezetvédelméről elsősorban a kormánynak (42%) kell gondoskodnia,

majd ezt követően az állampolgárok (39%) feladata.

Hírekről leginkább internetes hírportálokon és közösségi oldalakon tájékozódnak, utóbbi felületeken a válaszadók többsége naponta átlagosan 1-3 órát tölt. Mobiltelefonjaikat két vagy három évente cserélik.

A vásárlás előtti bevásárlólista írása a válaszadók 66%-ánál alkalomtól függő, 20%-uk azonban minden alkalommal készít. Vásárlásaik során a minőség és az ár a legfontosabb szempont és leginkább

a márkák és az akciók azok, amelyek befolyásolni tudják őket.

Összességében majdnem 90%-uk mondja azt, hogy már most is igyekszik ökotermékeket vásárolni, vagy ha nem, annak csupán a jelenlegi anyagi helyzetük az oka. Ha pedig anyagi helyzetük megengedné, 6-10%-kal lennének hajlandóak többet fizetni ezekért a termékekért.

oko

Gyártói – azaz nem külső szervezet által minősített – jelölések: ahány termék, annyi féle!

68%-uk fogadna szívesen a környezet megóvásával kapcsolatos tanácsokat, ezek közül leginkább (40%) néhány percet igénylőeket, 22%-uk 10-15 percet igénylő tanácsokat, 24%-uk pedig ennél is több időt szánna a környezetvédelemre.

Javaslatok

A 21 és 26 év közöttiek számára elsősorban olyan környezettudatosságra ösztönző tippeket javasolnék, amelyek néhány perc alatt beépíthetők a mindennapokba, mivel a felmérés alapján leginkább ezekre a megoldásokra lennének nyitottak.

Elsődleges fontosságúnak tartom a környezetvédelem kérdéseivel kapcsolatos iskolai-szervezeti képzések újragondolását.

open-book-1428428_1280

Száraz, elméleti tudás átadása helyett gyakorlatorientált képzésre lenne szükség (Forrás: pixabay.com)

Bár ez a korosztály a környezetvédelem kérdéseiről leginkább e csatornán keresztül jut információhoz, tudásuk mégis hiányos. Ebből arra lehet következtetni, hogy a képzéseken az információ átadása nem elég hatékony, vagy nem tudja felkelteni a diákok figyelmét, esetleg száraz tananyagnak vélik, melyet csupán a számonkérés idejéig tartanak észben. Megoldás lehet az írásos tananyag elsajátítása helyett

gyakorlatorientált oktatási formák alkalmazása.

Hulladékégető erőművek és hulladékhasznosító üzemek látogatása, tanórák keretein belül szituációs játékok a fenntartható fogyasztás kérdéskörére fókuszálva, és az ezekre kapott plusz pontokkal ösztönözni lehetne a diákokat.

A 21 és 26 év közötti korosztály átlagosan 1-3 órát tölt naponta közösségi oldalakon. Feltételezve azt, hogy többségük okostelefonnal rendelkezik, bevezethető lenne a termékeken egy olyan QR kód jelölés, melyet egy okostelefonos alkalmazás fel tudna ismerni – így azonnal információhoz jutnának a termék előállításának módjáról, az alapanyagok származási helyéről, stb.

Mivel a korosztály érdeklődik az ökotermékek iránt, de az anyagi lehetőségeik nem engedik ezek megvásárlását, szorgalmaznám az ökocímkézésnek egy olyan módját, ahol egy termék környezetbarát voltát három részre bontanák, mérsékelten környezetbarát, környezetbarát és teljes mértékben öko termékekre – az áruk is ennek megfelelően kerülne kialakításra. A kérdőívre adott válaszok alapján ugyanis az látható, hogy sok fiatal szívesen választaná az olcsó, de környezetterhelő és az öko, de drága lehetőségek közötti átmenetet – ha létezne ilyen.

Továbbá érdemes lenne – ennél a korosztálynál – a fenntarthatóbb fogyasztást a ruházkodás és a divat oldaláról megközelíteni. Jó példa erre a H&M által kiadott nagy sikerű öko kollekció, amely teljes mértékben újrahasznosított ruhákból készült.

H_M

A H&M -nél visszaveszik és hasznosítják a megunt, kinőtt, leselejtezett ruhákat (Forrás: www2.hm.com)

A H&M nagy hangsúlyt fektet a fenntarthatóságra, ezért a fogyasztók számára otthon feleslegessé vált ruhákat rendszeresen beveszik és vásárlási kuponokat adnak cserébe. Az így begyűjtött ruhákat szétosztják a rászorulók között, vagy újrahasznosítják. A fiatalabb korosztály fogyasztásának fenntarthatóbbá tételét növelné, ha több népszerű ruhamárka is követné a H&M példáját.

Cikksorozatunk 3. részében a 27-36 év közöttiek fenntartható fogyasztási szokásait elemezzük ki.
Source: Recity.hu