Románia 360 milliárd dolláros uniós támogatással alakítja át energiaiparát

Az Európai Beruházási Bank (EBB) 360 milliárd dollárral támogatja Románia megújulóenergetikai törekvéseit, és további 21 millió dollárt szán ezen projektek egyéb szolgáltatásaira. Románia 2016 végére a megtermelt energia mennyiségét 12,15 százalékban megújuló energiaforrások felhasználásával szeretné fedezni. Az uniós támogatások segítségével a keleti szomszédunk felülteljesítheti jelenlegi fenntarthatósági terveit.

Románia jelenleg 5163 megawattos megújulóenergetikai kapacitással rendelkezik, amelynek több mint a fele, 3129 megawatt származik szélenergiából. Az iparág másik húzóereje a napenergia, amelyből 588 megawattnyi kapacitás üzemel jelenleg. Az Európai Unió hétfőn jelentette be, hogy összesen 360 milliárd dollárral kívánja támogatni a hazánkkal szomszédos ország energetikaiparát, azon belül is a megújulóenergetikát.

Az EBB szerepe alapvetően az, hogy az uniós célok megvalósítását szolgáló projekteket finanszírozza. A 360 milliárd dolláros támogatás keretein belül az EBB és Románia partnerségi megállapodást köt, hogy a fenntartható fejlődés érdekében Románia javítja környezetvédelmi programját, amely során növeli a zöld energiát felhasználó projektjeinek számát. A megállapodás része az is, hogy Románia az egész iparágat támogassa, ami kitér a foglalkoztatásra, a fejlesztésekre és innovációkra.

Magyarország az Európai Unió felé vállalat 14,65 százalékos megújulóenergia részarányt 2020-ig kell teljesítse. Az arány a legfrissebb adatok szerint 10,5 százalékon áll, ami 0,7 százalékos növekedést mutatott az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Szakértők szerint hazánk megújulóenergetika iparának fellendüléséhez a belső támogatási rendszer megváltoztatására lenne szükség.

A megoldás a 2017 elején bevezetésre kerülő METÁR (megújuló és alternatív energiaforrásokból előállított hő- és villamosenergia-átvételi támogatási rendszer) lehet, amely körülbelül 600 milliárd forintos támogatást biztosít majd a magyar megújulóenergetikai vállalatoknak a kapacitások bővítésére. A változtatások teljesen átalakíthatják a jelenlegi hazai erőművi portfóliót, ugyanis a következő évek során kieső (1500-2000 megawattos) elöregedett kapacitásokat a megújuló energiaforrásokat kiaknázó létesítések pótolhatják majd. Az iparág fellendülése pedig a zöld-kötvények és részvények kibocsátását is hozhatja, amivel a vállalatok további fejlesztéseket finanszírozhatnak, míg a kis- és középvállalkozók, vagy magánszemélyek akár kétszámjegyű hozamot is elérhetnek.

Source: Smartinvest.hu

2016 első fele a tengeri-szélerőművek sikerét hozta Németországban

Németország szélenergia ipara továbbra is fejlődést mutat. A tengeri-szélerőművek esetében 258 megawattnyi új létesítést hoztak létre a németek 2016 első féléve során. A szakértők szerint ez a szám év végéig elérheti a 700 megawattot is. Az EWeLiNe technológia elterjedése pedig további létesítéseket eredményezhet.

Németország tengeri-szélerőműinek összkapaciátsa elérte a 3552,2 megawattot, ami 835 turbina működését jelenti. További 324 megawatt teljesítményű tengerparti-létesítés pedig arra vár, hogy a villamosenergia-hálózatra kapcsolják. 2016 első félévében ez az ágazat további 258 megawattal bővült, az előrejelzések szerint pedig 2017-ig, az éves létesítések mértéke elérheti a 700 megawattot is.

A BWE (Német Szélenergia Szövetség) szerint ahhoz, hogy Németország növelni tudja a megújuló energiaforrások által megtermelt energia mennyiségét, ahhoz a tengeri-szélerőművek építésre kell fektetni a hangsúlyt.

A 2016 júniusában megjelent hírek szerint a német kormány 2017 elejétől visszafogná a szárazföldi-szélenergia ipar növekedését, ugyanis a villamosenergia-hálózat túlterhelésétől tartanak. A korlátozások bevezetéséig ugyan még várni kell, azonban ha életbe lép a szankció, az nem csak a szárazföldi projekteket, hanem az a leendő offshore, azaz a tengerparti egységeket is érinteni fogja.

Jó hír azonban a megújulóenergetika iparára nézve, hogy a nemrég kifejlesztett EWeLiNe elnevezésű rendszerrel akár 48 órával előre is meghatározhatják a megújulóenergetikai egységek által megtermelt energia mennyiségét, ezáltal hatékonyabban tehermentesíthetik az egyre nagyobb terhelés alatt álló villamosenergia-hálózatokat.

Source: Smartinvest.hu

Magyarország teljesíteni fogja a kitűzött klímacélt

Ahogy az alternativenergia.hu is megírta, az Európai Bizottság július 20-án hozta nyilvánosságra a kibocsátás csökkentését célző tervezetét. Ez egyrészt az úgynevezett nem-ETS (az emisszió-kereskedelmi rendszeren kívül) ágazatok – például a közlekedés, hulladékgazdálkodás, épületek, mezőgazdaság – kibocsátásának csökkentési pályáját határozza meg a 2021-2030 közötti időszakra. Másrészt szabályozza azt is, hogy a földhasználati és erdészeti kibocsátásoknak milyen szerep jut a csökkentési célok elérésében. A tagállamok számára 2030-ra 0 és 40 százalék közötti kibocsátás-csökkentési célokat határoztak, hogy elérhető legyen az uniós szintű 30 százalékos csökkentés. A tervezet szerint a gazdagabb északi országokra nehezedik nagyobb súly.

Szabó Zsolt, az NFM államtitkára szerint Magyarország a célértékeit teljesítve halad előre a számára meghatározott pályán. A nem ETS alatti kibocsátások 2014-ben a magyar tagállami célértéknek alig 72 százalékát tették ki, ami a kibocsátható maximális értéknél 28 százalékkal alacsonyabb kibocsátást. Szabó szerint ez az uniós szinten kiemelkedő eredmény további gazdasági növekedést eredményezhet.

A kibocsátás-csökkentésben lényeges szerep jut a megújuló energiák térhódításának. Az Európai Parlament és Tanács Magyarország számára 2020-ra minimum 13 százalékban határozta meg a megújuló energia bruttó végső energiafogyasztásban képviselt részarányát. Ezt a hazai megújulóenergia-hasznosítási cselekvési terv önkéntesen 14,65 százalékra emelte. Az Eurostat  tagállami jelentésekre támaszkodó adatbázisa alapján 2014-ben ez az arány itthon 9,51 százalékra emelkedett, meghaladva az eredetileg arra az évre kitűzött 8 százalékot. Magyarország időarányosan 2010 óta minden évben teljesítette a megújulóenergia-felhasználás részarányára vonatkozó célkitűzéseket – írja az NFM közleménye.
Source: Alternatív Energia – alternatív energia hírportál

Sikerült! A Solar Impulse napenergiát használva kerülte meg a Földet

A Solar Impulse történelmet írt azzal, hogy az első, kizárólag napenergiával hajtott repülőgépként sikeresen befejezte földkerülő repülőútját!  A Kairóból felszálló gép sikeresen teljesítette az út utolsó, 48 órás etapját, majd közép-európai idő szerint hajnali 2 óra 5 perckor leszállt Abu-Dzabiban, a kiindulási állomására.   

A sikeres küldetés egyértelműen bebizonyította, hogy az újító szellem és a tiszta technológiák segítségével úgy működtethetjük a világot, hogy az nem jár együtt a Föld véges erőforrásainak felélésével.  Az ABB minden dolgozója nevében gratulálok Bertrand Piccardnak, André Borschbergnek és a Solar Impulse nagyszerű csapatának. Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy hozzájárulhattunk ennek a fontos projektnek a sikeréhez.

– mondta Ulrich Spiesshofer, az ABB vezérigazgatója.

Az ABB azért kötött innovációs és technológia szövetséget a Solar Impulse-szal, mert a Svájcban már 125 éve az energetikai és az automatizálási technológiák fejlesztésén dolgozó cég azokat a célokat kívánja elérni lent a földön, amelyeket a Solar Impulse sikerrel teljesített a légtérben.

“Küldetésünk sikere nem csak a repülésben, de a megújuló energiák hasznosítása és a tiszta technológiák területén is történelmi jelentőséggel bír” – mondta megérkezésekor Bertrand Piccard, a Solar Impulse pilótája, a projekt kezdeményezője és elnöke.  A Solar Impulse és az ABB bebizonyította, hogy egy tisztább világ érdekében miként lehet energiát hatékonyabban előállítani, tárolni és felhasználni.

A Föld körberepülésére tett kísérlete során a Solar Impulse-nak számos olyan kihívással kellett megküzdenie, amilyenekre a földön megoldást nyújt az ABB a vevői számára. Ilyen kihívásnak számít a napelemek energiatermelésének maximalizálása, a megújuló energia integrálása a villamosenergia-elosztó rendszerekbe és az energiahatékonyság javítása.

André Borschberg, a Solar Impulse társalapítója, vezérigazgatója és a gép másik pilótája ezekkel a szavakkal méltatta a két cég közötti partneri kapcsolat értékét: “Az ABB, valamint a projekt kivitelezésében közreműködő többi szervezet szaktudása és támogatása nélkül a küldetésünk nem lett volna megvalósítható.   A Solar Impulse-szal kötött innovációs és technológiai szövetség keretében az ABB a földkerülő repülőút teljes ideje alatt szakemberekkel, így például a földi irányító személyzetben dolgozó mérnökökkel támogatta a nagy vállalkozás sikerét.”

A Földet megkerülő repülőútja során a Solar Impulse leszállt négy kontinensen (Ázsia, Észak-Amerika, Európa és Afrika), átkelt két óceánon (Csendes- és Atlanti-óceán) és átrepült a Földközi-tenger és az Arab-félsziget felett is. Útja során több új repülési rekordot állított fel. A repülőút Japán és Hawaii közötti szakaszában André Borschberg megdöntötte a leszállás nélküli leghosszabb szóló repülés rekordját (117 óra 52 perc), Bertrand Piccard pedig elsőként repülte át az Atlanti-óceánt napelemes repülőgéppel.

Source: ECOlife

Továbbra is Kína jár az élen a zöld kötvény kibocsátásokban

Kína 2016 első felében 11,2 milliárd dollárnyi zöld kötvényt bocsátott ki. A 75 milliárd jüannyi kibocsátott értékpapír a globális zöld kötvénykibocsátás harmadát jelenti a januártól júniusig terjedő időszakban. Kína alig néhány év alatt vált a legnagyobb zöld-kötvény kibocsátóvá, megelőzve olyan ipari nagyhatalmakat, mint Németország, Nagy-Britannia, vagy az Egyesült Államok.

Kína 11,2 milliárd dollárnyi zöld kötvényt bocsátott ki 2016 első felében, amelyben még nincs benne a pekingi székhelyű Bank of China (BOC) 3 milliárd dollár értékű kibocsájtása. A BOC egyike a Kínai Népköztársaság négy nagy állami tulajdonú kereskedelmi bankjának, ami Kínán kívül Európában és az Egyesült Államokban fogja értékesíteni zöld kötvényeit.

A szakértők a nemzetközi piacokon összesen 70 milliárd dolláros kibocsátásra számítanak az év végéig. Az év első felében körülbelül 34 milliárd dollárnyi (a megújulóenergetika iparát érintő) tőkebevonás történt globális szinten, ami azt jelenti, hogy a 70 milliárd dollárról szóló előrejelzés nem túlzás.

A kibocsátást tekintve a legaktívabb időszakok a második- és a negyedik negyedév lehetnek, előbbinél az első negyedéves időszak bevételeinek statisztikáira alapozhatnak a vállalatok, utóbbinál pedig az egész éves teljesítmény alapján történhet nagyarányú kötvénykibocsátás.

Ami a tőkebevonásból származó bevételeket illeti, Kína nem kizárólag az új kapacitások építésén gondolkodik. A Bank of China a kibocsátásból befolyó tőke egy részét fenntartható vízgazdálkodási projektekre és a közlekedésből származó károsanyag-kibocsátás csökkentésére fordítaná.
Source: Smartinvest.hu

500 milliárd forintos zöldenergiás pályázatok jönnek

Év végéig várhatóan több mint 500 milliárd forint értékben írnak ki megújuló energiákkal kapcsolatos fejlesztéseket is támogató konstrukciókat. A különböző programokon állami, önkormányzati, vállalkozói zöld fejlesztésekhez lehet támogatásokat nyerni – jelentette ki lapunknak a fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár.

Szabó Zsolt elmondta, hogy többek között önkormányzatokkal együttműködve, 40-45 százalékos támogatási intenzitással körülbelül száz, 0,5 megawattos napelempark létrehozását tervezik az ország egész területén. Ezek a naperőművek részben kormányzati épületeken elhelyezve, a központi rendszerre termelnek majd.

– A kora ősszel megjelenő pályázati csomag összértéke nagyságrendileg 200 milliárd forint, amelynek részei lesznek olyan épületenergetikai pályázatok, amelyeknek van naperőműves vonatkozása, de lesznek tisztán napelemes tenderek is. A programban emellett a geotermikus energia hasznosítását is támogatjuk – mutatott rá a politikus. Szabó Zsolt elmondta, az önkormányzatoknak a Terület- és településfejlesztési operatív programban vannak ugyanilyen pályázati lehetőségeik csaknem 100 milliárd forint értékben. Ezeket tavasszal már kiírták.

– Szintén ősszel indulnak napelemes támogatási lehetőségeket is tartalmazó pályázatok gazdasági társaságoknak, és a lakosság is igényelhet visszatérítendő forrást, együttesen több mint 200 milliárd forintos keretösszeggel. A vállalkozások akkor pályázhatnak ilyen támogatásra, ha a villamos áramot nem töltik fel a központi rendszerre és nem értékesítik, hanem maguk hasznosítják.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy az előző európai uniós ciklusban még mindössze 50 milliárd forint értékben írtak ki napelemes pályázatokat vagy olyan épületenergetikai tendereket, amelyeknek volt naperőműves része. A rendszer most úgy működik, hogy 50 kilowattos teljesítményű napelem alatt szaldós elszámolás él. Vagyis a napenergia segítségével megtermelt áramot betáplálják a központi hálózatba, majd onnan egy az egyben ki lehet venni, és csak a különbözetet kell kifizetni.

– Ötven kilowatt fölött kötelező áramátvételi rendszer (kát) él. Ebben a megújuló energiákkal megtermelt villamos áramot nem az erőműveknél megszokott tarifán veszik át, hanem kilowattóránként nettó 31,77 forint támogatást adnak hozzá. Ha a naperőmű támogatással épül ki, akkor a külön támogatás annak erejéig nem jár – fejtette ki Szabó Zsolt. A politikus kiemelte, hogy a kát helyett jön az új, megújuló energiaforrásokból előállított villamosenergia-termelési támogatási rendszer (metár), melynek lényege, hogy a megújuló energiák termelését egy meghatározott, támogatott és kiszámítható időre garantált módon támogatják.

A teljes cikk itt olvasható.
Source: Alternatív Energia – alternatív energia hírportál

Bréking: a kínaiak elektromos buszgyárat építenek Magyarországon

A kínai BYD, a világ legnagyobb elektromos autóbuszgyártó vállalata mégis úgy döntött, hogy megépíti a régóta tervezett elektromos autóbuszgyárát Komáromban. A beszámolók szerint a toborzás megkezdődött és folynak már a helyszíni munkálatok is a Komáromi Ipari Parkban, ahol a tervek szerint októberben indulhat meg a termelés. A BYD-t Wang Chuanfu alapította 1995-ben, amely mára igazi globális szereplővé nőtte ki magát és közel 180 ezer alkalmazottat foglalkoztat. A cégcsoport elsősorban az IT iparágban erős, ahol újratölthető akkumulátorokat, számítógépeket és számítógép alkatrészeket állítanak elő. Ezeken kívül belsőégésű motorral szerelt autókat, elektromos autókat és buszokat, valamint elektromos kerékpárokat is gyártanak. Továbbá jelentős beruházásokkal rendelkeznek a megújuló energia és a LED technológia területén.

A BYD első elektromos busza 2010. szeptember 30-án gördült le a gyártószalagról, azóta több mint 10 ezer elektromos buszt állítottak elő, amelyek a világ több országában is szállítanak utasokat. A vállalat összesen négy elektromos buszgyárral rendelkezik, amelyek éves gyártási kapacitása eléri a 7 000 darabot. A BYD különböző hosszúságú és felhasználású elektromos buszt kínál, Budapesten például a 12 méter hosszú K9-es szállíthatta volna az utasokat.

2008 óta rendelkezik gyártókapacitással a BYD Magyarországon, akkor vásárolták meg ugyanis a dél-koreai Mirae műanyag-alkatrészeket festő gyárát a Komáromi Ipari Parkban. A kínaiak terve az volt, hogy felfuttatják a termelést, de a 2008-as válság és a Nokia – amelynek mobiltelefon-akkumulátorokat és egyéb alkatrészeket szállítottak be – szorult helyzete miatt végül kénytelenek voltak bezárni az üzemet. Ugyanakkor a 18 ezer négyzetméteres gyártócsarnok nem maradt parlagon.

Tovább a teljes cikkre
Source: Portfolio.hu

Jótékonyság és fenntarthatóság – a tökéletes kombináció

2015 januárjában indult a projekt, melynek célja, hogy a kenyai Mama Dolfine árvaház új hálóhelyiségeket kapjon, melyek fenntartható módon üzemelnek.

Torsten Kremsernek, a Better Me Alapítvány vezetőjének Kenyában megannyi projektje van, ez azok közül az egyik legjelentősebb. Ezzel az építménnyel egy olyan otthont szeretett volna megálmodni, mely rabul ejti a nemzetközi közönséget, emellett fenntarthatóan üzemel. Az élénksárga dómok 8 főnek adhatnak otthont.

Nagy hangsúlyt fektettek a helyi alapanyagok használatára és a helyi munkaerőre, valamint a cél az volt, hogy nagy mértékben csökkentsék az építési hulladékot. Az anyagok közel száz százaléka Kisumu (ahol az otthon is található) 15 kilométeres körzetéből származik, egyedül a kilincsek és zuhany csaptelepek jöttek messzebbről. Nagy tetőablakok és ablakok biztosítják a természetes fényt és szellőzést.

A  meleg vízről saját építésű napenergiával működő vízmelegítők gondoskodnak, amelyek igazából csak néhány csövek a tetőn, s ezek generálnak mintegy 100 liter forró vizet naponta – a napos idő miatt jó sokáig meleg marad. A fürdőszobák és a konyha szürkevizét a kertben hasznosítják, zöldségeket és gyümölcsöket öntöznek vele.

A 3 wattos LED-izzókat használnak a belső terekben – amikor épp nem tűz a Nap, vagy az esti órákban – ez sokkal energiatakarékosabb és költséghatékonyabb.  A végső cél az, hogy napenergia szolgáltassa az áramot, ám a fedezetre még egy kicsit várni kell. Mind a 11 fa ajtó újrahasznosított fenyőből készült, és 100 fát ültettek el a ház körül az építések hatásainak ellensúlyozására.

képek: inhabitat

Source: ECOlife

Mi lesz a zöld energiával, ha kihátrál az állam?

Óriási tempóban özönlik a pénz a megújuló energiaforrásokra épülő iparágakban, tavaly közel 300 milliárd dollár érkezett ide. A legnagyobb kérdést viszont sokak számára az jelentheti, hogy milyen hatással lesz mindez a hagyományos technológiákra. Kellene tartania az olajiparnak attól, hogy a megújulók egyszer csak teljesen átveszik a hatalmat tőlük? A jelek szerint erre egyelőre nincs nagy esély, és sokkal inkább a megújulóknak van mitől tartaniuk. A közeljövőben ugyanis az állami támogatások visszaesése várható ezen a területen, ezzel pedig ismét a piacra bízzák, hogy eldöntsék a fenti kérdést.

A megújuló erőforrásokra épülő technológiák ma már a világ szinte minden pontján gőzerővel terjednek, az ENSZ által is támogatott REN21 jelentése szerint 2015-ben 285,9 milliárd dollárnyi beruházás történt ezen a területen.

Ennek a jelentőségét pedig nem csak az adja, hogy ekkora értéket még egy korábbi évben sem értek el ezek a beruházások. Legalább ilyen fontos, hogy ezzel már az egymást követő hatodik olyan éven vagyunk túl, amikor világszerte nagyobb összeget invesztáltak a megújulóerőforrás-kapacitások kiépítésére, mint a szénhidrogén-tüzelésű erőművekre.

A FEJLŐDŐK JÁRNAK AZ ÉLEN

A beruházások földrajzi eloszlása is igen érdekes. Minden jel arra utal ugyanis, hogy el kell vetni az eddigi feltevést, miszerint az új technológiák először a legfejlettebb országokban vethetik meg a lábukat. A megújuló erőforrásokra épülő beruházások legnagyobb része ugyanis Kínában történt, és bár a második helyen az USA-t találjuk, az igazi érdekességek még csak most jönnek.

Ki gondolná például, hogy GDP-je legnagyobb hányadát az afrikai Mauritánia fordítja megújuló energiaforrásokra? Őt pedig Honduras, Uruguay és Marokkó követi ezen a listán. Banglades a házakra szerelhető napelemes rendszerek legnagyobb piaca, Törökország pedig a geotermikus energiatermelés fejlesztésében lett világelső.

MI LESZ ÍGY AZ OLAJJAL?

Nagy kérdés, hogy a megújulók gyors ütemű fejlődése hogyan érinti a hagyományos energiahordozókra épülő iparágakat. Az igazság ebben a kérdésben is meglepő, hiszen mindennek a gyors fejlődésnek az ellenére a Bloomberg elemzése szerint nem valószínű, hogy belátható időn belül le tudnák taszítani a trónról a hagyományos technológiákat.

Nem elég, hogy az olajiparba jóval több, 522 milliárd dollárnyi beruházás történt a tavalyi évben, a megújulók egy nagyon alacsony bázisról is indulnak. Napjainkban a globális energiafelhasználás mindössze 1,4%-a származik például szélerőből, napenergiából vagy geotermikus energiából, és a teljes modern megújulók mindössze 10,3%-ot tesznek ki a Föld energiafelhasználásában.

Hiába lehet tehát olyan sikersztorikat hallani, mint hogy Costa Rica energiafelhasználásának 99%-a megújuló forrásokból származik, vagy hogy Uruguaynál ugyanez az arány 92,8%, a Föld továbbra is elsősorban a fosszilis energiákra épül és ennek megváltozása nem is várható belátható időn belül.

A HAGYOMÁNYOS TECHNOLÓGIÁKAT NEM LEHET MEGÁLLÍTANI

Pedig a megújulók erős hátszelet kapnak. Gondoljunk csak az állami támogatásokra, amelyekkel sok helyen a szél- vagy a napenergia-termelést segítik. Ebben az államoknak sincs nehéz dolga, hiszen nem kell mást tenniük, mint különböző adókedvezményekkel támogatni a hasonló technológiák minél nagyobb körben való elterjedését.

Egészen más a helyzet a közlekedéssel, ami a hagyományos üzemanyagok felhasználásának legnagyobb részét felemészti. Míg a nap- és szélenergia-termelés költségszintben versenyben tud maradni a hagyományos energiatermeléssel, a közlekedésnél már ez közel sincs így. Az elektromos autók ugyanis még számos tekintetben a hagyományos kocsik mögött vannak: gondoljunk csak az árukra vagy az egy töltéssel megtehető távolságokra. Az pedig óriási kiadás lenne az államoknak, ha ezeket szeretnék addig támogatni, míg el nem terjednek.

Ráadásul manapság még az alacsony olajár miatt visszaesett üzemanyagárak is a hagyományos autókat támogatják. Nem is csoda, hogy 2015-ben a globális olajfogyasztás gyorsabb ütemben tudott növekedni, mint a megelőző 5 évben bármikor. Ez a növekedés pedig az idei évben még inkább felgyorsulhat.

Az USA Energia Információs Hivatala szerint 2015-ben 1,4 millió hordóval nőtt a napi benzin és egyéb folyékony üzemanyagok fogyasztása globálisan, becsléseik szerint ez 2016-ban és 2017-ben további 1,5 millió hordóval növekedhet tovább. E mögött is elsősorban az OECD-n kívüli, tehát lényegében a fejlődő piacok állhatnak. A becslések szerint már 2015 során is 0,9 millió hordóval nőtt a fogyasztás ezekben az országokban, 2016-ban viszont további 1,3 millióval, 2017-ben pedig 1,4 millióval nőhet még.

MI ÁLLHAT A MEGÚJULÓK ÚTJÁBA?

Ezekkel ellentétben a megújuló energiák kapacitása nagy eséllyel akadályokba ütközhet a közeli jövőben. Az elmúlt év legnagyobb szélerőmű fejlesztései például Németországban és Lengyelországban történtek, ami a Bloomberg szerint elsősorban annak volt köszönhető, hogy ezekben az országokban hamarosan megszűnnek a közvetlen kedvezmények és tenderek veszik át ezek helyét.

Ebből is világosan látszik, hogy Európában az államok egészen addig erősen támogatták megújulóenergia-szolgáltatókat, amíg azoknak nehéz volt versenyezniük a hagyományos technológiák képviselőivel. Most azonban közeleg az idő, amikor újra a piacnak kell átvenni az irányítást. Mindez pedig egyben azt is jelenti, hogy 2017-től elkezdődhet a megújuló energiákba történő beruházások lassulása.

A megújulók piacán látott növekedés tehát közel sem természetes és nem is valószínű, hogy sokáig fenn tudna maradni. Mindez csak akkor lenne lehetséges, ha újabb nagy technológiai újítások robbannának be (például az energiatárolás területén) a fenntartható energiafelhasználásban.

Csakis ezek az újítások tehetnék lehetővé, hogy modern technológiák felül tudjanak kerekedni a hagyományoson. Ha ez nem következik be, akkor a Nemzetközi Energia Ügynökség adatai szerint – a jelenlegi növekedési ütem fenntartása mellett – 2040-ig semmiféle csökkenés nem lesz az olaj iránti keresletben.
Source: Alapblog