Mobilappal az ételpazarlás ellen

A Too Good To Go elnevezésű alkalmazást tavaly októberben indították el Dániában és azóta Németországban, Svájcban, Franciaországban és Nagy-Britanniában is hatalmas népszerűségre tett szert. A világon megtermelt élelmiszerek 30-40 százaléka végzi hulladékként, mivel a begyűjtést követően, illetve szállítás közben megromlik, vagy az üzletek és a fogyasztók kidobják őket.

Az ENSZ adatai szerint mindeközben csaknem 800 millió ember fekszik le minden nap üres gyomorral.

A probléma mára olyan súlyossá vált, hogy a világ vezetői tavaly a globális fejlődési célok közé vették az élelmiszerhulladék mennyiségének felére csökkentését 2030-ig. Chris Wilson, a Too Good To Go UK társalapítója azt reméli, hogy csapatával sikerül hozzájárulniuk az élelmiszerpazarlás elleni harchoz azáltal, hogy a szemeteskukák helyett a gyomrokba juttatják az ételt, miközben fel is hívják a figyelmet a problémára.

Az alkalmazás révén a felhasználók olcsón megvásárolhatják az éttermekben nap végére megmaradt érintetlen ennivalókat, amelyek egyébként a kukában végeznék. A felhasználók az alkalmazáson keresztül előre fizetnek, a helyszínen bemutatják a visszaigazolást és elhozhatják a megrendelt ételeket.

Nagy-Britanniában a pékségektől kezdve a legexkluzívabb japán éttermekig mindenféle vendéglátóhely közül válogathatnak a felhasználók, és az árak nagyjából 2-4 font között mozognak. Az alkalmazásnak már több mint 350 ezer felhasználója van Európában és a tervek szerint idén az Egyesült Államokban is piacra dobják.
Source: Alternatív Energia – alternatív energia hírportál

Nyár a városban – Városklíma és humán komfort

Egy-egy kánikulai napon a városban izzadva a legtöbben erőteljesen vágyódunk arra, hogy elmeneküljünk a betondzsungelből vissza a természetbe, mert ott sokkal inkább képesek vagyunk elviselni, sőt, akár kellemesen tölteni a forró nyári napokat. Mit tehetünk, ha kénytelenek vagyunk városi környezetben átvészelni a kánikulát?
Pécsett beszélgettem városklímáról a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék egyik kutatójával, Dr. Kántor Noémivel.

Mitől függ a hőérzet?

Hőérzetünket – vagyis hogy mennyire van melegünk vagy fázunk éppen – több meteorológiai tényező együttese határozza meg: a léghőmérséklet, a hősugárzás, a levegő nedvességtartalma és a szélsebesség.

A légmozgás hűsítő hatása egyértelműnek tűnik, azonban csak addig működik, amíg a léghőmérséklet alacsonyabb, mint 33°C – amely érték körülbelül a bőrünk átlagos felszínhőmérséklete. Ennél melegebb levegő esetén hiába fúj a szél, csak a meleget hozza felénk és nem tud hőt elszállítani a testünktől.
A légnedvesség hatása szintén a léghőmérséklettől függ, ha magas, akkor a nagy légnedvesség eredményeképpen fülledtnek érezzük a levegőt és a verejték nem tud elpárologni rólunk, ilyenkor nem érvényesül a párolgásból fakadó hűsítő hatás.

Minél magasabb a léghőmérséklet és a hősugárzás, annál inkább melegünk van.

A léghőmérséklet különbség árnyékos és nem árnyékos területek között meglepően csekély, alig 0,5-1°C, a hősugárzás azonban jelentősen csökken árnyékban. Amennyiben °C-ban fejezzük ki a hősugárzás hatását, akkor egy napos nyári napon a különbség akár 20-30°C is lehet egy árnyékban és egy napon lévő ponton állva. A többi paramétert is figyelembe véve az érték 10-15°C a hőérzetünkben.

A hősugárzást, amely tehát a szubjektív hőérzetünket leginkább befolyásoló paraméter, egy nyári nap során egyrészt napsugárzás formájában kapjuk. Másrészt a szervezetünket hosszúhullámú sugárzás is éri mindenféle „tereptárgy” felől (talaj, épületek, egyéb élettelen objektumok, illetve más élőlények a közelünkben). Minél melegebb egy felszín és minél jobb a kibocsátóképessége, annál nagyobb hőenergiát sugároz ki, vagyis annál inkább érvényesül a melegítő hatása.

A pécsi Széchenyi tér vizsgálata

A 2010-ben Európa kulturális fővárosa címet viselő Pécs nagy volumenű beruházások, felújítások eredményeképpen nyerte el mai formáját. A belvárosban jónéhány épületet és teret élesztettek újjá. A közterek átalakításának egyik vezérgondolata az volt, hogy az ország déli területén elhelyezkedő város külsejében kövesse a mediterrán városrendezési elképzeléseket, így Pécs közterei díszburkolatot, szökőkutakat és virágos-fás ládákat kaptak.

A városi klíma és humán komfort kutatások egyik nagy kérdése, hogy az esztétikus megjelenésen túl, milyen hatással vannak a burkolattal bevont terek a nyári melegben a hőérzetünkre. Ennek számszerűsített értékére volt kíváncsi Dr. Kántor Noémi is, ezért mérési helyszínként a történelmi belváros egyik forgalmas területére, a megújult Széchenyi térre esett a választása.

Pécs, Széchenyi tér

A pécsi Széchenyi tér

A hőmérséklet mérésére kiválasztott nap időjárását a 30°C alatti maximum hőmérséklet és felhőmentes, derűs égbolt jellemezte. A mérés 3 ponton zajlott – a tér közepén, mint a legmelegebb ponton és két árnyékosabb területen: a „mesterséges” árnyékolók (napvitorlák) alatt és a „természetes” módon árnyat adó fák egyike alatt.

Pecs_meresipontok

Mérési pontok

Mérési pontok

Mérési pontok az árnyékban: fák és árnyékoló vitorlák

Én leginkább a Hunyadi János szobor hűs árnyékából figyeltem a műszereket és az azokat 3 percenként állítgató Noémit, mert a tér közepén már néhány perc után jelentősen romlott a komfortérzetem. Tehát megtapasztalhattam a fentebbi állítás igazságát, mely szerint az árnyékban való tartózkodás nagyban befolyásolja mennyire érezzük melegnek a meleget.
Kíváncsian vártam az estét, vajon a mérési eredmények milyen hőmérsékleti adatokkal támasztják alá az élményemet.

pecs2

Dr. Kántor Noémi és a műszerek

„Az igazán nagy különbségek a szubjektív hőérzetünkben jelentkeznek egy ilyen napsütéses napon” – magyarázta Noémi – „Hőérzetünket a léghőmérsékleten kívül a páratartalom, a szélsebesség és a szervezetünket érő hőhatású sugárzás szabja meg. Eme tényezők közül egy meleg nyári napon – mint amilyen a vizsgálati nap is volt – egyértelműen a sugárzásé a legfontosabb szerep. Bár a léghőmérséklet a vizsgált időszakban a kellemesen meleg tartományban mozgott (25-től 29°C-ig emelkedett 9:00 és 16:00 közt), a napon állva ezt sokkal magasabbnak érezhettük: 35–41°C-nak! Ez bizony erős hőterhelést ró a szervezetünkre, különösképpen a koradélutáni órákban (14:00-16:00).

Ha valaki a kis napvitorlák által árnyékolt padokon töltötte az idejét ezen a napon, akkor átlagosan 5.7°C-kal érezhette a hőmérsékletet alacsonyabbnak – ezzel egy egész kategóriányit javítva a hőérzetén, mert mérsékelt szintű hőstressznek tette ki magát az erős hőstressz helyett, amit a napon érzett volna. A laza lombkoronájú fa (selyemakác) árnyékhatása még ennél is kedvezőbbnek bizonyult: átlagosan 8.6°C-kal alacsonyabb hőmérséklet-érzetet eredményezett annak, aki az árnyékában pihent meg a nap során.”

Pecs_meresi_eredmenyek

Mérési eredmények

Mindebből jól látható, hogy városi környezetben elengedhetetlen az árnyék biztosítása – lehetőség szerint nagy lombkoronájú fákkal.

Source: ReCity Magazin.

Magyarországon a szénre is szükség van az ellátásbiztonsághoz

Az ellátásbiztonság kérdése teljesen átértékelődött napjainkra. Az Európai Unió ellátás-biztonsági és klímavédelmi szempontból is hangsúlyozza a megújulóenergetika fontosságát a nemzetek energiapolitikájában. A fenntarthatóság elve az unión belül magába foglalja az egyre versenyképesebb megújuló energiaforrások fejlesztését és alkalmazását, emellett az európai energiafogyasztás hatékonyságának javítását, és az éghajlatváltozás okainak mérséklését. Más kérdés, hogy az egyes régiók miként képesek kivitelezni a megújulók az energiaiparba való integrálását. A magyar energetikapolitikának a megújulóenergetika támogatása mellett az ellátásbiztonságra is törekednie kell, ezért a meglévő szénerőműveket fejleszteni-, az elöregedett rendszereket pedig pótolni kell.

Míg más európai nemzeteknél a fosszilis alapú energiatermelést minimalizálni szeretnék, hazánk ellátásbiztonsága jelenleg is rászorul a szénerőművek működtetésére. Lengyelország is hasonló cipőben jár, azonban ők is ellátás-biztonsági megfontolásból támogatják az iparágat.

A Mátrai Erőmű Zrt. vezetése programot dolgozott ki a fenntartható szénalapú áramtermelésre. A körülbelül másfélmillió eurós beruházás a tisztaszén-technológiát, más néven szén-dioxid-leválasztás és tárolás (CCS) eljárást alkalmazná, maga az erőművi egység pedig 500 megawattos lenne. A szénerőművet negyven éves üzemidőre tervezik. A lignit, mint fosszilis tüzelőanyag mellett biomassza szolgálna energiaforrásként (70-30 arányban).

 

A hazai szakértők szerint az áramtermelés folyamata során keletkező szén-dioxidot takarékosabb lenne metánná alakítva eladni az iparnak, mint földalatti tárolóegységekben elhelyezni. Az átalakított szén-dioxid pedig nem veszélyeztetné az unió felé vállalt károsanyag-kibocsátási kötelezettségeinket.

Az ellátásbiztonság hatékony működését segítik a hazánkban rendelkezésre álló energiaforrások. Azonban ezek a teljes szükséglet körülbelül harmadát képesek fedezni. Mivel a megújuló energiaforrások egyre jelentősebb részét képezik a hazai energiatermelésnek, egyre hangsúlyosabb a fotovoltaikus rendszerek, szél- és vízerőművek és biomassza kazánok szerepe.

A 2017-ben induló METÁR-ral Magyarországon a felkészült energetikai vállalatok tovább bővíthetik erőművi portfóliójukat. A támogatási rendszer a hazai zöldenergia-termelés mérföldköve lehet.

Source: Smartinvest.

Magyar fejlesztésű elektromosautó-töltőt avattak Budapesten

Ráadásul nemcsak a fejlesztés, hanem a gyártás is hazai érdem. Az elektromos autók számára szervezett ’80edays’ nemzetközi túra budapesti állomásán adták át a töltőállomást.

A most átadott villámtöltő tényleg hihetetlen sebességgel dolgozik, egy autót 15-20 perc alatt tölt fel. A fejlesztés magyar összefogás eredménye, tíz magyar kis- és középvállalkozás a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel együtt dolgozott rajta mintegy 2 évig. A töltőállomást remélhetőleg egyre több autó fogja használni, mivel a zöld rendszám és az elektromos autózás számtalan kedvezménnyel jár együtt.

download_4.jpg

Magyarországon közel 1 éve vezették be a környezetkímélő jármű fogalmát és a zöldrendszámot, amellyel több nagyvárosban, egyebek mellett Budapesten, Debrecenben, Zalaegerszegen is ingyenesen lehet parkolni. Az elektromos járművekre nem kell regisztrációs adót és cégautóadót fizetni, valamint a vállalkozások visszaigényelhetik az áfát a töltőállomás által felhasznált energia után.

A ’80 edays’ elnevezésű, 100 százalékban elektromos hajtású járműveknek szervezett, 80 napig tartó földkerülő túra Barcelonából indult június 16-án, és ott is ér véget szeptember 4-én. A túra alkalmával Barcelonából indulva, Portugálián, Amerikán, Kínán, Kazahsztánon, Románián, Magyarországon, Csehországon, Szlovákián, Olaszországon és Svájcon keresztül érnek vissza az autók Barcelonába.

Az elektromobilitást népszerűsítő kihíváson 11 nemzetközi csapat indult el, útjuk során autónként több mint 25 ezer, együtt csaknem 300 ezer kilométert tesznek meg.  A magyar csapat a hazai fejlesztésű Modulo busszal vesz részt az úton. Egyedülálló a magyar busz részvétele a túrán, mivel elektromos busz még nem kerülte meg a Földet. A jármű csaknem 600 kilométert tud megtenni egyetlen feltöltéssel.


Source: ECOlife

A Bloomberg leállítaná a britek atomenergia projektjét

A Bloomberg, frissen kiadott tanulmányában azt firtatja, hogy a Nagy-Britanniában épülő 3,2 gigawattos Hinkley Point C atomerőmű építése ugyanannyiba kerül, mint egy 5,7 gigawattos tengeri-szélerőműpark létesítése kerülne. A nukleáris erőmű költségét 18 milliárd fontra becsülik. A Bloomberg szerint ugyanezen beruházási költségen egy 830 turbinából álló tengeri-szélerőmű rendszert hozhatnának létre, ami a Hinkley C-vel azonos, 25 terawattórányi elektormos energiát generálhatna évente. Nagy-Britannia kormánya ősszel dönt az atomerőmű sorsáról.

A Hinkley Point C 1995 óta az első új atomerőmű lehetne Nagy-Britanniában. Helyileg a – szintén EDF által üzemeltetett – Hinkley Point B mellett épülne fel, a délnyugat-angliai Somerset grófságban. A projektet számos bírálat érte, ám a brit energiaügyi tárca eddig kitartott elképzelése mellett, miszerint a szén-dioxid kibocsátás csökkentésére remek esélyt kínál az atomerőmű felépítése, méghozzá elfogadható áron. A kritikusok azonban pont a költségeket sokallják, ugyanis az energiaárak csökkenésével a projekt építési költsége hosszú távon térülne meg, ráadásul az atomerőművek esetében a biztonsági kockázatok kérdése mindig kényes téma.

A Bloomberg (BNEF), augusztus 16-án megjelent elemzésében a Hinkley Point C atomerőmű alternatívájával foglalkozik. Számításaik szerint a nukleáris egység építésére szánt 18 milliárd fontból egy 830 turbinából álló tengeri-szélerőműparkot lehetne létrehozni. Az ügyet tovább bonyolítja, hogy Hinkley Point C leendő üzemeltetője – és egyben a létesítést végző – EDF nemrégiben jelezte, hogy biztosan nem tudja tartani a 2023-as határidőt. Az építkezések megkezdését már többször is elhalasztották, első alkalommal a japán fukusimai nukleáris baleset után, majd az EDF pénzügyi problémái miatt. A legfrissebb hírek szerint Nagy-Britannia kormánya szeptemberben dönt a nukleáris erőmű sorsáról.

Megoszlanak a vélemények az ügy kapcsán, mások szerint köztes megoldás is létezik és mindkét energiatermelő iparágat támogatni kell. Ez a vélemény az ellátásbiztonságot helyezi minden elé, ugyanis a szélturbinák áramtermelése változó, míg az nukleáris reaktoroké kiszámítható.

hinkley point áramtermelés

Az elemzések arra is kitérnek, hogy a 18 milliárd fontból milyen más egyéb energiatermelő egységeket lehetne építeni. Az alábbi ábrán látható, hogy a földgáz felhasználása lenne a leghatékonyabb a megtermelt energia szempontjából. Évente akár 25 terawattórányi elektromos áramot lehetne termelni ezzel a módszerrel. A létesítés összköltsége mindössze 3 milliárd fontra rúgna, ami elenyésző a 18 milliárdos atomenergia-projekt várható kiadásaihoz képest. A problémát a károsanyag-kibocsátással kapcsolatos csökkentési terv jelenti, ugyanis Nagy-Britannia határozottan mérsékelni szeretné a környezeti terhelést.

Szintén környezetbarát, ám kevésbé jövedelmező megoldás lenne a tervezett nukleáris egység fotovoltaikus rendszerekkel történő helyettesítése. A már említett 25 terawattóra elektromos áram megtermeléséhez azonban 19,4 milliárd fontból kellene építeni napelemes egységeket, ami egy 48000 hektáros területen (ez körülbelül 70000 futballpálya területével azonos) férne el. A Bloomberg másik ellenérve a napelemek kapcsán Nagy-Britannia időjárása. A kevés napsütés miatt szinte képtelenség lenne előre kiszámítani az megtermelt elektromos energia mennyiségét, ami erősen csökkentené az ellátásbiztonságot.

Hír_infografika

A Bloomberg a tengeri-szélerőművekben látja a jövőt Nagy-Britannia esetében, ami az állam területi adottságait kihasználva tud megfelelő alternatívája lenni a nukleáris energiatermelésnek. A tengeri-szélerőművek iparága virágzik az egységállamban, 2016 januárjában például egy 400 négyzetkilométernyi területet felölelő tengeri-szélerőműpark építését jelentették be, amely, az eddigi legnagyobb lehet a világon és körülbelül egymillió lakóház energiaellátását lesz képes fedezni.

offshore-britain

Source: Smartinvest.

Az energiatárolás az egyik legfontosabb kérdés a megújulóenergetikában

Canberrában az elkövetkező három évben nyolc különböző gyártó akkumulátoros rendszerét tesztelik. A projektet 336 ezer dollárral támogatja a Megújuló Energia Ügynökség, az eredmények pedig rendkívül fontosak lehetnek az ellátásbiztonság szempontjából, ugyanis a megújulóenergetikai létesítmények áramtermelése részben időjárásfüggő, ezért az energiatermelés ingadozó. Az olyan akkumulátorok, mint a Tesla által kifejlesztett Powerwall, képesek eltárolni a napelemes rendszerek által megtermelt elektromos energiát. A fenntartható fejlődés elősegítése és a globális felmelegedés csökkentése érdekében a háztartási kiserőművek és a hozzájuk tartozó akkumulátorok nagy szerepet kapnak a jövőben.

A háztartási méretű kiserőművek általában megújuló energiaforrásokat – sok esetben napenergiát –, hasznosítanak. Az ellátásbiztonság érdekében azonban az ilyen egységek mellett akkumulátorok használata is ajánlott. A háztartásokba szánt akkucsomagok, mint például a Tesla által fejlesztett Powerwall, főleg ott hasznosak, ahol az ellátásbiztonságot nem lehet vezetékes infrastruktúrával támogatni. Az ilyen rendszerek teljesen új dimenzióba emelhetik a megújuló energiaforrások felhasználását. Az egység az épület betáplálási pontján található fogyasztásmérő után kerül bekötésre, így a háztartás összes fogyasztójával kapcsolatban van. Az intelligens és időzíthető vezérléssel rendelkező egység számos különböző beállításra programozható, így amellett, hogy a befektetett összeg könnyedén megtérül az energiatakarékosság révén, nem történik károsanyag-kibocsátás sem.

hír_powerwall_működéseAusztráliában három éven át tesztelik majd a különböző gyártók által forgalmazott akkumulátorokat. Canberrában, a lítium-ion akkumulátorokra koncentráló tesztközpontban zajló kísérletezés során nyolc energiatároló-eszközt vizsgálnak majd: hat lítium-ionos akkumulátort, egy ólom-sav akkumulátort és egy ólom akkumulátort. Mivel az energiatárolási lehetőségek fejlesztése kulcsfontosságú az energetikaiparban, az ezirányú innovációs tevékenység kiemelt figyelmet kap. A projektet a Megújuló Energia Ügynökség 336 ezer dollárral támogatja.

Magyarország 2020-ig 14,65 százalékra kívánja növelni a zöld energia felhasználását, amely célt különböző technológiák alkalmazásával szeretnék elérni. Hazánkban évről évre megduplázódik a napelemes rendszerek száma, 2013-ban közel 5000 fotovoltaikus egység üzemelt, 2014-re már több mint 9900 egységet kapcsoltak a hálózatra. A megújulóenergetikai kapacitások egyre jelentősebb részét alkotják a háztartási méretű kiserőművek, ezért az energiatárolási rendszerek technológiai fejlődése kulcskérdés a témakörben.

Source:  Smartinvest.

Gyors tölthetőség és nagy hatótávolság - Bio Nissan

 

tt a legújabb, kúton tankolható bioautó! Bioetanollal és vízzel kell tankolni a Nissan e-NV200-ast, amelyből hidrogént készít az autó.

Az elektromos autók egyik legnagyobb hátránya a lassan tölthetőség – a kis hatótávolság mellett. A tüzelőanyagcella ugyan a fedélzeten állítja elő az elektromosságot, de annak „üzemanyaga”, a hidrogéngáz egyelőre kezdetlegesebb infrastruktúrával rendelkezik. Ez utóbbi hátrányt küszöböli ki a Nissan legújabb prototípusa, amelyet egyszerűen vízzel kevert bioetanollal kell tankolni, és egy feltöltéssel 600 km a megtehető távolság.

A 24 kWh kapacitású lítium-ion akkumulátort az e-Bio Fuel Cell fantázianevű, szilárd oxidos tüzelőanyagcella tölti. Ennek az üzemanyaga vízzel kevert bioetanol, amihez már nálunk is megvan a megfelelő infrastruktúra – az E85 nevű üzemanyag bioetanol benzinnel keverve megtalálható a kutakon is. Az áramfejlesztés során keletkező szén-dioxid mennyiséget ellensúlyozza az a biomassza, amelyet az etanol megtermeléséhez használnak.

A jellemzően 500-1000 °C-on végbemenő áramtermelő folyamat során keletkező hulladékhővel lehet megoldani a villanymotoros jármű fűtését télen, ami egyébként nagyon energiarabló folyamat. A Nissan azt ígéri, 2020-ban már kereskedelmi forgalomban meg lehet majd vásárolni az e-Bio Fuel Cell-lel szerelt elektromos autóját.

Source: ECOlife

1,25 milliárd forintos pályázat nyílik elektromos töltőállomások létesítésére települési önkormányzatok számára

Magasabb sebességfokozatba kapcsolt a kormány az elektromobilitás fejlesztése terén is – fogalmazott Varga Mihály a Nemzetgazdasági Minisztérium e-töltőállomások létesítésére kiírt pályázatának bejelentésekor. 
 
Az 1,25 milliárd forintos keretre a 15 ezernél nagyobb lélekszámú települések önkormányzatai pályázhatnak, a tárca számításai szerint legalább 1000 e-töltőpont létesülhet országszerte.
A pályázat meghirdetése fontos eleme a Jedlik Ányos Terv megvalósításának – hangsúlyozta Varga Mihály. Mint mondta: a kormányprogram kijelölte azokat a célokat, melyeket az elektromobilitás térnyerésének támogatásával a környezetvédelem és a gazdaságfejlesztés terén el kívánnak érni, ezeken belül az országos töltőhálózat bővítése kiemelt feladat. A szakminiszter leszögezte, fejlesztések támogatásával kívánják elérni, hogy Magyarország nagyobb településein mindenki számára elérhetővé váljon a töltési lehetőség és ezzel együtt az elektromos járművek használata.
A tárcavezető kiemelte: a mostani pályázat jól illeszkedik a kormány e-mobilitást támogató programjába. A környezetkímélő jármű fogalmának bevezetésével, a zöld rendszám meghonosításával, a töltőberendezések létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó jogszabályok egyszerűsítésével, illetve számos adókedvezménnyel teremtettek kedvező feltételeket az elektromos autók használatához. Varga Mihály a cselekvési program fontos részének nevezte, hogy a kormány a közösségi közlekedésben is szorgalmazza az elektromos járművek bevezetését. Példaként említette, hogy – a kabinet 3,9 milliárd forintos támogatásával — Budapesten 3 hónapja 20 magyar fejlesztésű és gyártású busz közlekedik menetrendszerűen, amely Európa legnagyobb tisztán elektromos üzemű flottája.
A miniszter elmondta, a most meghirdetett pályázat igénybevételére a 15 ezer feletti lélekszámú települések önkormányzatai jogosultak, beleértve a megyei jogú városokat, a budapesti kerületeket és a főváros önkormányzatot is. Az újonnan létesített töltőállomásoknak bárki által és bármikor hozzáférhetőnek kell lenniük, és az önkormányzatoknak vállalniuk kell, hogy minimum öt éven át üzemben tartják őket. A támogatás vissza nem térítendő, intenzitása pedig 100 százalékos is lehet – tájékoztatott a tárcavezető. Hozzátette: a pályázatokat 2016. szeptember 15-től lehet benyújtani, azokat támogatási keret kimerüléséig, de legfeljebb 2016. december 31-ig fogadják be. A rendelkezésre álló 1,25 milliárd forintból optimális esetben 1000 új töltőpont létesülhet, ami a gyakorlatban 500 új töltőállomást jelent országszerte.
Forrás: kormany.hu

Amikor a környezettudatosság pénzkérdés

Miközben egy témához gyűjtöttem anyagot, többször belefutottam egy statisztikába, miszerint a nők környezettudatosabbak, mint a férfiak és ennek gazdasági oka van. Ez elgondolkodtatott és rájöttem, hogy én is akkor voltam a legtudatosabb, amikor életem eddigi legnehezebb szakaszában voltam, ráadásul valóban anyagi megfontolásból választottam ezt az utat.

Sokan gondolják úgy, hogy a környezettudatos életmód hatalmas befektetéseket igényel, és csak akkor van értelme, ha rengeteg pénzért korszerűsítjük elektronikai berendezéseinket, szigeteljük az otthonunkat, sőt, a legjobb, ha nyomban egy autonóm házba költözünk.

De amikor spórolni kell, mert az élet belekényszerít, az ember sok mindent átértékel.

Íme az olcsó és környezetbarát praktikák!

Tisztítószerek

Aki elkezd „zölden” gondolkodni, rögtön szembe találja magát a sokkoló információval, miszerint életünk során mennyi vegyszert használunk, ami nemcsak a környezetünkre, hanem az egészségünkre is káros. Elkezdjük keresni az alternatív lehetőségeket, az öko-öblítőt, az öko-felmosót és azt találjuk, hogy ezek általában lényegesen drágábbak, és a hatékonyságuk is hagy kívánnivalót maga után.
Pénz nélkül az ember a legolcsóbb megoldást keresi és ilyenkor bizony rátalál a régi módszerekre. Mosószóda, ecet, nátrium-perkarbonát, citromsav, szódabikarbóna. Elsőre ijesztően hangzik, de egy kis utánaolvasással, hamar rájövünk, hogy másra igazából nincs is szükség, az áruk pedig egyrészt töredéke a reklámban látott csodáknak, másrészt egy szer több problémára is alkalmazható, nincs szükség külön öblítőre, vízkőoldóra, lefolyótisztítóra, elég ha van otthon ecet.

tisztitoszerek

Kozmetikumok

Ez is nagyon hasonló a háztartási vegyszerekhez. Bedőlünk a reklámoknak, de igazából töredékükre sincs szükségünk.  Pláne, hogy a boltok polcain lévő csodák egymásra épülnek. A tonik kiszárítja a bőröd, ezért feltétlenül szükséged lesz egy hidratáló krémre, ami szintén okoz majd valamit, amire természetesen megvan a termékcsaládban a „válasz”. Miközben ott a kézenfekvő megoldás: ha megfelelően táplálkozol, rendszeresen méregtelenítesz és eleget iszol, a bőröd is szép lesz. Illetve itt is megtalálhatóak azok az alapszerek, gyógynövények, amelyekkel a legtöbb kence kiváltható. A másik csoda, hogy ezeket a néhány komponensű alapdolgokat bárki elkészítheti önmagának is, otthon, mindenféle előképzettség és boszorkány gének nélkül. Én például magamnak készítettem a dezodort, a fogkrémet, a szappant, a sminklemosót stb.

natur_kozmetikumok

Energia

Az energiatakarékosság nehezebb dió volt, mert én is azt gondoltam, amit a bevezetőben is írtam, azaz “ezt nem lehet megoldani anyagi befektetés nélkül”. Viszont találkoztam egy energiatakarékossági versennyel (Kislábnyom) és úgy gondoltam, nincs vesztenivalóm, benevezek, hátha mondanak valami újat. Ez olyannyira sikerült, hogy a családok közti versenyen második helyezést értünk el, havi szinten anyagilag is mérhető eredményekkel, ráadásul nulla befektetéssel. Ebben legnagyobb szerepe annak volt, hogy a kölcsönkapott fogyasztásmérővel megmértük a háztartási eszközeinket, és a kapott eredmények függvényében használtuk őket a továbbiakban. Így például a laptophoz használt öreg hangszórót elajándékoztuk, mert annyit fogyasztott, mint a hűtő. Csak ezzel havi 30 kW-t takarítottunk meg. De a verseny folyamán rengeteg hasznos és értékes ötletet kaptunk és kapunk azóta is.

Ételek

Az ételekkel való spórolásban az segít, hogy mindent, amit lehet otthon készítek el magunknak és szinte teljesen kizártuk a feldolgozott élelmiszereket. Áttértünk a rendszeres piacozásra, valamint az idény zöldségekre és gyümölcsökre, amik mindig a legolcsóbbak és legegészségesebbek. Boltba szinte csak tejtermékért járunk. Természetesen a kenyér is otthon sül, ami ugyan  hasonló árban jön ki, mint a bolti, azzal a különbséggel, hogy amit én készítek jobb minőségű és nagyobb megbecsülésnek örvend, így sosem végzi a kukában, mint előtte a bolti társa, két nap után összepenészedve.

hazikenyer

A friss, ropogós házikenyérnél nincs finomabb!

Szóval igen, mi nők környezettudatosabbak vagyunk, mert ezek a változások általában a mi életünket érintik. Sajnos sokan még mindig nincsenek tudatában annak, hogy ha nem tudják megvenni a drága mosóport, csak a mosószódát, akkor nemcsak a pénztárcájuk marad vastagabb, de a környezetükkel, és saját magukkal is jót tesznek.

 
Source: ReCity Magazin.