A Tesla következő modelljei már magukat vezetik

A következő Teslákat, beleértve az S, X és a 3-as modelleket, Amerikában elsőként 5-ös szintű autonóm rendszerekkel szerelik fel, ami azt jelenti, hogy bármilyen emberi beavatkozás nélkül képesek lesznek eljutni, ahogy mondani szokás, X-ből Y-ba. Kínai hekkereknek egyébként nemrég sikerült szinte teljesen átvenni az irányítást az autonóm Teslák felett, 20 kilométeres távolságból, írja a 444.hu.

 
Source: Alternatív Energia – alternatív energia hírportál

Warren Buffet is lithiumba fektet

A keresleti helyzet, amit az elektromos autók piacának növekedése, az ipari méretű energitárolási rendszerek jelentenek, új iparbirodalmakat szülhetnek, és komoly konszolidációs folyamatot indíthatnak el a lithium bányászatban érdekelt cégek körében. Ez a paic nem fog lassítani és nem vár senkire – idézi az oilprice.com az egyik bányatársasáég vezetőjét. Az előrejelzések évi legalább 11 százalékos növekedésről szólnak a globális lithium piacon, aminek értéke 2023-ra elérheti a 46,2 milliárd dollárt. Megjegyzi az olajipari portál, hogy Warren Buffet nem meglepő módon jelentős összegeket fektet ebbe az ágazatba.

Az elemzők emlékeztetnek, hogy az európai országokban komoly szabályozói nyomással serkentik nagyobb fordulatra az elektromos járművek paicát. A német felsőház a napokban fogadott el egy javaslatot, ami szerint 2025-től csak elektromos autók közlekedhetnek az ország úőtjain, és Kínai is erőteljesen fejleszti ezt a szektort írja az energiainfo.hu.

 
Source: Alternatív Energia – alternatív energia hírportál

Mutasd meg, hogyan változik a város!

Lengyel-magyar összefogással megvalósuló videófilm-pályázat fiataloknak

A Mindspace nonprofit szervezet és a lengyel Respublica közös videópályázatot hirdet „A város a kamerádon keresztül” címmel, 14 és 30 év közötti fiatalok számára. A pályázó fiatalok feladata bemutatni a mai Budapestet a saját szemszögükből.

A lengyel és magyar szervezők olyan videókat várnak a „A város a kamerádon keresztül” pályázatra, amik bemutatják a körülöttünk lüktető, mozgó, állandóan változó várost.
A pályázati anyagok készüljenek mobiltelefonnal és maximum 1 perc hosszúak legyenek.
Fontos, hogy a pályaművek témájukban kapcsolódjanak a város átalakulásához, változásaihoz. A háromtagú zsűri elsősorban nem a képi minőségre, a technikai kidolgozottságra, sokkal inkább az ötletességre, a téma minél izgalmasabb megközelítésére kíváncsi.

A Mindspace a videókat a pályázat Instagram oldalára várja a  #citytransformationBudapest hashtaggel ellátva.

A videók leírásában szerepeljen, hogy a videó a “A város a kamerádon keresztül” pályázat egyik pályaműve.

Díjazás: A legjobb budapesti videók készítői 3 napos varsói utat nyernek, szállással, utazással.

Korhatár: 14-30 év

Nevezési határidő: 2016. november 13.

Budapest

Budapest még éjjel sem pihen (Fotó: Mayer Miklós)

 

A budapesti zsűri tagjai:

Dombrovszky Linda filmrendező, számos nemzetközi díj nyertese

Fatér Ambrus filmrendező, zenész, a Csaknekedkislány zenekar dobosa

Vida Vera a Magyar Klipszemle szervezője, a Toldi klub és Kolorádó fesztivál társalapítója
A Mindspace 2011 decemberében alakult. Főbb tevékenységi területei a kulturális alapú városi projektek és a játékosítás. A Mindspace izgalmas közösségi projektekben gondolkodik, amelyben fontos elem a megvalósítás öröme. Főbb projektjeikről rendre beszámolunk a ReCity Magazinban is, így  a Smart City Budapestről, a Danube Flow – Hív a Duna! programsorozatról és a 100 szóban Budapest történetíró pályázatról is olvashattatok már, melynek díjátadója október 21-én 17 órától lesz a Városháza Parkban.

A projektet a Lengyel-Magyar Civil Együttműködési Program támogatja.

A kép Mayer Miklós munkája. További csodás fotókért és timelapse videókért keressétek fel blogját, a Tiszta Ég, Tiszta Föld-et!

Source: ReCity Magazin.

 

Világító lengyel bicikliút

A lengyel világító bicikliút technológiája nem nagy durranás: a burkolat foszfort tartalmaz, ami nappal feltöltődik, sötétben pedig világít. Az egyszerűség ellenére az eredmény mégis lenyűgöző látvány. Igor Ruttmar, a tervező cég elnöke szerint a kerékpárút nagyjából 10 órán keresztül foszforeszkál. Azért készítették el ezt a burkolatot, hogy a kerékpárosok sokkal biztonságosabban közlekedhessenek sötétben, mint eddig. A bicikliken lévő fényforrások nem mindig elegendőek, ám ha az út is világít, a kerékpárosok több figyelmet tudnak fordítani a gyalogosokra vagy a többi biciklisre.

A Roosegaarde holland tervező cég már foglalkozott hasonló projekttel, ám az még egy korábbi ötlet alapján megvalósult LED-ekkel és napenergiával működő megoldás volt. Mivel a lengyelek ennél sokkal költséghatékonyabb eljárásra gondoltak, így csak az alapötletet, a világító utat vették át. A végeredmény egy meglehetősen olcsó, ám annál strapabíróbb, foszforeszkáló útpálya lett, írja a villanyszaklap.hu.

 
Source: Alternatív Energia – alternatív energia hírportál

Az energiatárolásba is beszállna a Mátrai Erőmű Zrt.

Valaska József, a társaság igazgatóságának elnöke az MTI-nek elmondta: a fejlesztéseket egyebek mellett a jelenlegi olcsó és piactorzító, ám sokáig fenn nem tartható áram árak is indokolják. A 74 százalékban a német RWE Power AG., illetve az EnBW csoport tulajdonában, valamint 26 százalékban a Magyar Villamos Művek Zrt. birtokában lévő cég vezetője közölte: a németországi szubvencionált megújuló villamosenergia-termelés érezhetően torzítja a közép-európai árakat.

Az Északi-tenger partvidékén működő német szélerőmű-parkok által termelt energiát csak a lengyel hálózaton keresztül lehet elszállítani, ami zavarokat okoz az ottani rendszerben, ez pedig az európai tőzsdéken árcsökkenéshez vezet. A torzulás pedig az egész közép-európai térségre kihat – jegyezte meg. Bár ez az állapot nem tartós, de hozzájárul a hagyományos termelés visszaszorulásához, és amikor a jelenlegi állapot megszűnik, nem áll rendelkezésre majd az áramellátáshoz szükséges kellő kapacitás Közép-Európában. Márpedig megszűnik, mert a német kormány felismerte, hogy milyen zavarokat okoz a szubvencionált megújuló villamosenergia termelés, ezért leépíti a támogatásokat – fejtette ki.

A német gazdasági kormányzat emellett egy, a megújuló energia szállítási nehézségeit megoldó észak-dél irányú, Németországon belüli nagyfeszültségű hálózat kiépítéséről is döntött. Ez várhatóan 2020-ra el is készül – tette hozzá.
Azt is számításba kell venni, hogy a fukusimai katasztrófa után Németország az atomenergia-termelés 2022-ig történő leállításáról döntött, ezzel pedig megszűnnek a német energiarendszerben keletkező többletek. Az alacsony áramárat eredményező jelenlegi többletkapacitások így az évtized végére megszűnnek – figyelmeztetett. Valaska József ezért helyesnek tartotta a magyar kormányzat új termelőkapacitások létesítését kezdeményező döntését, a paksi atomerőmű és a Mátrai Erőmű várt fejlesztését is. “Azokban az országokban, ahol nem tudják megvédeni a villamosenergia termelőiket, ott a kapacitások leépülnek, az évtized végére pedig kapacitáshiány alakul ki” – mondta.
Közölte azt is: a Mátrai Erőmű stratégiája teljes egészében a magyar országgyűlés által elfogadott energiapolitikára épül, három alappillére van, amelyek közül a legfontosabb a szénalapú villamosenergia termelés hosszútávú fenntartása. Ezt a Magyarország egyetlen hosszútávon rendelkezésre álló energetikai nyersanyagára, a Visonta-Bükkábrány-Füzesabony térségében fellehető kétmilliárd tonnányi lignitvagyonra alapozzák. Ebből a jelenlegi technikai eszközökkel egymilliárd tonnát lehet gazdaságosan kitermelni, amely – a mostani szénfelhasználást tekintve – 120 évre elegendő. A másik alappillért a megújuló energiatermelés bővítése, a harmadikat az energiatárolási piacra történő belépésük jelenti.

A Mátrai Erőmű jelenlegi, 884 megawattos szénalapú energia termelőegységeit a 2020-as évek közepére leállítják, ezért egy új, várhatóan 500 megawatt teljesítményű erőművi egység telepítésének előkészítésén dolgozik a cég. Az új blokk már szén-dioxid-leválasztó berendezéssel fog rendelkezni, amely az EU klímapolitikája mellett is lehetővé teszi a hosszútávú, akár a 2050-es évekig való működést. A szén-dioxid-szegény technológia alkalmazásával metánná alakítják át a szén-dioxidot, amelyet betáplálnak a földgázrendszerbe.

Az elnök ismertette, a megújuló energiatermelésben két területen van jelen az erőmű. A kelet-magyarországi mezőgazdaság melléktermékeként jelentkező, évi 500 millió kilowatt elektromos áramot termelő biomasszák hasznosításában, illetve a jelenleg egy 16 megawattos egységgel rendelkező napenergia termelésben. Az erőmű mindkét területen növekedést tervez: az előbbit – részben a megszűnt biomassza-erőművek miatt kieső termelés pótlására – jövő évtől 750 millió kilowattra növelik. A napenergia-hasznosítás területén pedig Visontán és Bükkábrányban építendő naperőmű parkokkal 60 megawattra bővítik kapacitást 2017-18 során.

A harmadik pillért a Mátrai Erőműnek a energiatárolási piacra való belépése jelenti, amit az erőművi és a lakossági megújuló energiatermelés, főleg a napelemek elterjedéséből fakadó igény indokol. Valaska József kifejtette: amíg a megújuló energiamennyiség nem volt jelentős, a hagyományos erőművek szabályozásával ki lehetett küszöbölni az energiacsúcsokat és -völgyeket. Mostanra azonban Magyarországon is szükségessé vált az energiatároló-kapacitások kiépítése. Ez megoldható a környezetbe illesztett “vizes” – egy magasabb és egy alacsonyabb területen lévő tározóban lévő víz kinetikus energiáját kihasználó – rendszer kiépítésével, vagy nagyteljesítményű szilárd akkumulátorok alkalmazásával.

Mivel azonban Magyarországon minden 300 méternél magasabb hegy a Natura2000-es környezetvédelmi szabályozás hatálya alá esik, a kormányzat általában idegenkedik a “vizes” megoldástól. Pedig – húzta alá – ma már ezeket a rendszereket a föld alatt is ki lehet építeni, így csak a gazdag növény- és állatvilágnak is otthont adó tavak láthatók a felszínen. Ilyen tározók találhatók például Ausztriában, Németországban és Franciaországban is.
Hozzátette: a “vizes” tározóval akár több napig is tárolható a villamos energia, a szilárd alapú, akkumulátoros tároló 6-8 órára képes ezt megoldani. “Ma ugyan dúskálunk az olcsó villamos energiában, ám ezen állapot mögött nincs tartósan fenntartható közgazdasági háttér, azt az egyébként lassan lecsengő németországi szubvencionált termelés idézte elő” – mondta.
Source: Alternatív Energia – alternatív energia hírportál

Magyarországon évente mintegy 1,8 millió tonna az élelmiszerhulladék

Zsigó Róbert a Századvég Gazdaságkutató Zrt. és a Tesco-Global Áruházak Zrt. által szervezett tanácskozáson kifejtette: számítások szerint egy átlagos magyar család évente 50 ezer forint értékű élelmiszert dob ki a szemétbe. Ez fejenként körülbelül 40-50 kilogramm élelmiszerhulladékot jelent, a teljes lakosságot számítva mintegy 400 ezer tonnát. Hozzátette: ez nem csak a háztartásoknak jelent veszteséget, de komoly környezetterhelést okoz a megsemmisítése és az élelmiszer célú megtermelése is. Az államtitkár felhívta a figyelmet: az élelmiszerfelesleg kezelésében egyszerre érvényesülnek humanitárius, élelmiszerbiztonsági, környezetvédelmi, gazdálkodási, logisztikai és életmódbeli szempontok. Ahhoz pedig, hogy a lehető legkevesebb ennivaló vesszen kárba, együtt kell működnie a jogalkotóknak és a civil szervezeteknek, az áruházláncoknak és a termelőknek, a hulladékkezelőknek és a családi háztartásoknak, az európai, nemzeti, regionális és helyi szervezeteknek.

Zsigó Róbert kiemelte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) “Maradék nélkül” elnevezésű programját, amely részben az Európai Unió LIFE pályázati forrásának felhasználásával valósul meg. A négyéves futamidejű program július elején indult és az ütemezés szerint 2020 közepéig tart. Egyik kiemelt feladat az élelmiszerhulladék megelőzését elősegítő jó gyakorlatok összegyűjtése. Az államtitkár kiemelte az élelmiszerfelesleg kérdésének élelmiszerbiztonsági és jogi vonatkozásait. Nem elfogadható, hogy emberi fogyasztásra alkalmas, biztonságos élelmiszer ne élelmiszerként hasznosuljon, de emberi fogyasztásra kizárólag biztonságos élelmiszerek kerülhetnek – szögezte le Zsigó Róbert.

Elmondta: Magyarországon az önkéntességen alapuló adományozási kultúra fejlődését mutatja a Magyar Élelmiszerbank Egyesület a múlt évben 2600 tonnát, az előző évhez képest 1000 tonnával több élelmiszert tudott eljuttatni a rászorulóknak. A növekedés nagy része az áruházláncokból származik. Az eszmecserén Ian Hutchins, a Tesco Európa nemzetközi kommunikációs igazgatója elmondta: a világon megtermelt élelmiszermennyiség harmadát dobják ki, ez mintegy 1,3 milliárd tonnát jelent évente. A Tescónál készített és V4 országokat vizsgáló felmérés szerint a fogyasztókat alig érdekli az élelmiszerpazarlás kérdése, szerintük ez inkább a kormányokra és a cégekre tartozik.

 
Source: Alternatív Energia – alternatív energia hírportál

Jövőre érkeznek az elektromos buszok Komáromból

A termelés várhatóan már a jövő év elején beindul, az első időszakban évi 200 buszt fognak gyártani. A beruházással két fordulóban összesen 300 új munkahelyet teremt a világ elektromos buszpiacának első számú vállalata. A BYD még nyolc éve vásárolt egy üzemet Komáromban, ahol egy ideig a Nokia-gyár dél-koreai beszállítója, a Mirae működött, majd a Nokia kivonulása után a BYD bérbe adta a helységét. A Portfolio korábban azt írta, hogy a BYD első körben csak egy kisebb gyártóbázist hozhat létre a már meglevő gyártócsarnok kibővítésével, ahol összeszerelés folyik majd, kutatás-fejlesztés és innováció viszont biztosan nem. Az új üzemben a BYD elektromos buszokat, autókat és targoncákat gyártana, a termelést pedig folyamatosan futtatná fel, úgy, hogy az első évben az elektromos buszok gyártására koncentrálna. A korábbi értesülések szerint az első körben 100 ember dolgozhat a gyárban, a 300-as számot fokozatosan érhetik majd el, további bővítésekkel.

A teljes cikk itt olvasható.

 
Source: Alternatív Energia – alternatív energia hírportál

Újabb lépés a klímaváltozás elleni harcban

2016. november 4-én életbe lép a párizsi klímamegállapodás! Az Egyesült Államok, Kína és más országok után az Európai Parlament (EP) is ratifikálta az egyezményt, ami ezzel átlépte a hatályba lépéshez szükséges küszöböt.

2015 decemberében, Párizsban tartotta az ENSZ  21. klímacsúcsát (COP21), melynek tétje óriási volt: ha a Föld országai nem képesek összefogni és mindannyian szerepet vállalni a klímaváltozás elleni harcban, akkor a globális átlaghőmérséklet-emelkedés 2100-ra bizonyosan eléri a végzetesnek tartott 2 Celsius-fokot.

Szerencsére, a jelen lévő vezetők, több mint 190 ország képviselői felismerték a döntés történelmi jelentőségét. A párizsi egyezmény megszületett, azonban ahhoz, hogy a valódi munka megkedődhessen, minimum 55 olyan államnak kellett ratifikálnia, amelyek összesen a globális üvegházhatást okozó gázkibocsátás 55 százalékáért felelősek (ehhez végül 72 ország aláírására volt szükség).

A fő kérdés az volt, vajon a legnagyobb kibocsátók, azaz az Egyesült Államok és Kína mikor ratifikálják az egyezményt. Ez 2016. szeptember 3-án  megtörtént, így az Európai Parlament és az Európai Tanács 2016. október 4-ei ratifikációjával elérte a hatályba lépéshez szükséges küszöböt. Az unió tagállamai közül Magyarország az elsők között, október 5-én ratifikálta a megállapodást.

párizsi klímaegyezmény

Az egyezményt aláíró és ratifikáló országok folyamatosan frissülő listáját ITT követheted nyomon!

A párizsi egyezmény a 2005-ben életbe lépett kiotói jegyzőkönyvet váltja fel. A klímamegállapodás megerősíti azt a célkitűzést, hogy a Föld légkörének felmelegedését 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatja az erőfeszítéseket, hogy a felmelegedés legfeljebb 1,5 fokos legyen.

A párizsi egyezményről részletesen ITT írtunk.

A következő szint

A párizsi egyezmény tavaly decemberi megszületése – különösen a zöld szervezetek szemében – még csak részeredmény volt, pusztán a szándék kifejezése. Ugyanis a valódi munka csak a klímamegállapodás életbe lépése után következik, hiszen az egyes országoknak akkor kell tartalommal megtölteniük az “ígéretet”. Azaz konkrét cselekvési terveket, a szén-dioxid kibocsátás csökkentését célzó szabályozásokat kell bevezetniük, amelyeknek eredményességét 5 évenként felül kell vizsgálniuk és – amennyiben a kitűzött csökkentési célt sikerült elérniük – szigorítaniuk kell.

Source: ReCity Magazin.

 

Nem kamu: már tesztelik a napelemes úttestet

Az Idaho-beli Sandpointban be is indult a tesztüzem, a város fő terére leraktak tizenkét hatszögletű elemet, amik a begyűjtött energiával egy szökőkutat és egy mosdót üzemeltetnek, és emellett éjszaka még fényjátékkal is szolgálnak. A város külön webkamerát dedikált a tesztnek, amin élőben nézhetjük a panelek működését, írja az index.hu.

 
Source: Alternatív Energia – alternatív energia hírportál