"Egyablakos" szolgáltatás önkormányzatoknak

A Komplex, „egyablakos” Erőforrás-felhasználás Optimalizálási Szolgáltatás önkormányzatoknak

A Klaszter Komplex Erőforrás-felhasználás Optimalizálási Szolgáltatása (a továbbiakban: KEOSz) a települési önkormányzatok számára megteremti a településüzemeltetési költségcsökkentés lehetőségét azáltal, hogy széles körűen veszi górcső alá a település területén működő energiafogyasztókat, hálózatokat, felméri és elemzi a település létesítményeinek energiahatékonyságát, hulladékgazdálkodási gyakorlatát. Annak érdekében, hogy a felmérés ne csupán az adott időpont viszonylatában segítse a település vezetőinek döntéshozatalát a Klaszter szakemberei megvizsgálják a település fejlesztési tervét, s annak fényében adnak ajánlásokat az erőforrás-felhasználás hatékonyságának növelésére.

Az „egyablakos” szolgáltatás folyamata a következő elemeket tartalmazza (1. ábra):

  1. Igényfelmérés: Az igényfelmérés során a Klaszter szakági szakértői konzultálnak a település irányításában részt vevő egyénekkel annak érdekében, hogy pontos képet kapjanak a település helyzetéről, esetleges műszaki problémákról, valamint jövőbeli tervekről.
  2. Audit: Lefolytatásra kerül a település adottságainak felmérése, mely kiterjed a település közvilágításának, épületeinek energetikai, víz, szennyvíz, gáz, villamos hálózatának, hulladékgazdálkodásának, valamint tervdokumentációjának vizsgálatára, elemzésére.
  3. Minősítés: Az auditot követően indikátorok segítségével minősítést ad ki a Klaszter a település „erőforrás-hatékonyságáról”, mely egyben rávilágít a gyenge, megoldandó problémákra, amik megoldása költségcsökkenést hoz a településüzemeltetés során.
  4. Megoldások felkutatása: A gyenge pontok felszámolására a Klaszter összeállít egy megoldási javaslatcsomagot, ami műszakilag és gazdaságilag is fenntartható konstrukciót jelent a település számára.
  5. Ajánlattétel: A gyengeségek megszüntetésére kiválasztott megoldások kapcsán a Klaszter ajánlatot készít a település számára, melyben figyelembe veszi a település anyagi helyzetét és törekszik olyan konstrukció kidolgozására, mely megteremti az időben elhúzódó anyagi ellentételezés lehetőségét. Ebben a fázisban a Klaszter törekszik külső finanszírozás megszerzésében támogatást nyújtani, ami pályázati források felkutatását vagy banki finanszírozás megszerzését jelenti.
  6. Megvalósítás: A megvalósítás fázisában a kiválasztott technológiák kivitelezése történik meg.
  7. Monitoring, üzemeltetés: A megvalósítást követő üzemelési időszakban figyelemmel kísérjük a működés minőségét, a várt megtakarítások alakulását. Biztosítani kívánjuk a várt eredmény megvalósulását.

1. ábra: Komplex Erőforrás-felhasználás Optimalizálási Szolgáltatás folyamata

A Komplex Erőforrás-felhasználás Optimalizálási Szolgáltatás audit dimenziói

A KEOSz folyamatának második eleme a település auditálása, átvilágítása, aminek öt vizsgálati dimenziója van (2. ábra). A vizsgálati dimenziók úgy kerültek kialakításra, hogy lefedjék azokat a nagy rendszereket, melyek hatékonyságnövekedése esetén jelentős üzemeltetési költségcsökkenés érhető el.

  1. Közvilágítás: A közvilágítási hálózat, a fogyasztók és az energiaforrások műszaki felülvizsgálatakor, állapotfelmérésekor a szakemberek különös figyelmet szentelnek az adott városrészben meglévő és potenciálisan felmerülő lakossági igényeknek. A jövőben felmerülő szükségleteket a település rendezési tervének figyelembevételével tudják számításba venni. A műszaki megoldásokon túl a hatályos szolgáltatói és üzemeltetői szerződés módosítása, újratárgyalása is kínálhat költségcsökkentési lehetőségeket. Ezen szerződések felülvizsgálata is az elemzés részét képezi.
  2. Épületenergetika: A települési önkormányzat tulajdonában lévő épületek energiahatékonyságának felmérése kiterjed az épületek passzív szerkezeteinek átvizsgálására, a nyílászárók hőkamerás felmérésére, valamint az épületekben működő hűtési és fűtési rendszerek, berendezések szemrevételezésére. A kapott vizsgálati eredmények fényében a Klaszter szakemberei ajánlásokat fogalmaznak meg az alternatív megoldásokkal kapcsolatban, amik nem feltétlenül teljes rendszercserét jelentenek, hanem szóba jöhetnek olyan kisebb megoldások, amik hosszútávon mérhető költségcsökkenést hoznak.
  3. Közművek: Ebben a vizsgálati dimenzióban a Klaszter szakemberei a település víz, szennyvíz, gáz és villamos hálózatainak állapotát mérik fel és minősítik. A hálózatokban található objektumok is szemrevételezésre kerülnek. Az elemzés tárgyát képezi továbbá a csapadékvíz elvezetésére szolgáló hálózat és a csapadékvíz felhasználási gyakorlat, hiszen manapság a közterületek fenntartásánál a csapadékvíz kiemelt fontossággal bír.
  4. Anyagáramok: A település hulladékgazdálkodásának átvilágítása a településre jellemző környezetvédelem megítélése szempontjából elengedhetetlen. Az esetleges hulladék-újrahasznosítás a település számára további költségcsökkentést tehet lehetővé, melyre az átvilágítás során fény derülhet.
  5. „Településdiagnosztika”: Ez a vizsgálati szempont a település működtetésére, fejlesztésére vonatkozó tervek törvényi megfelelésének felülvizsgálatára terjed ki. A fejlesztési tervet figyelembe vesszük az elemzés 1-4. dimenziójában is, hiszen ennek fényében lehet megítélni a jövőben felmerülő igényeknek való műszaki megfelelést (társadalmi igény).